A k�rnyezete fel� l�pcs�kkel (kreb) leereszked�, fedetlen vagy t�rmel�ktakar�val bor�tott fenns�kot hamad�nak nevezz�k. A term�szeti k�pz�dm�ny legf�bb saj�ts�ga, hogy csakis v�zszintes, illetve megk�zel�t�leg v�zszintes elhelyezked�s� m�sod-valamint harmadid�szaki r�tegeken alakul ki. Amennyiben azonban ezek a r�tegek ferd�n vagy f�gg�legesen �llnak, �gy �n. dzsebelek, vagy m�s n�ven r�tegbord�k j�nnek l�tre. Tov�bbi fontos ism�rve m�g, hogy fel�let�nek alaptulajdons�gait a fizikai apr�z�d�s �s a sz�l munk�ja alak�tja ki, s a felsz�nt bor�t� k�vek helyben, apr�z�d�s �tj�n keletkeznek. A t�pusos sivatagok hamadafel�leteinek t�rmel�kes takar�j�ra nagyon jellemz� a s�rga, barna, k�rminv�r�s, illetve fekete sz�nek uralma. A k�veket egyik helyen h�rtyav�kony, m�shol t�bb cm vastags�got is el�r� vas-, mang�n-, kovasavtartalm� k�reg vonja be. Az �jabb kutat�sok szerint az eml�tett k�reg kialakul�s�ban jelent�s a k�k alg�k tev�kenys�ge. Ezek anyagcsereterm�kei ugyanis a k�vekbe besziv�rg� v�z pH-�rt�k�t cs�kkentik, �s ez�ltal el�seg�tik a vas oldatba jut�s�t. A kisz�rad�s sor�n a k�zetreped�seken h�rtyaszer�en mozg� v�z a benne oldhat� r�szeket a k�zet fel�let�re juttatja, ahol ezek mintegy sz�toszlanak, �s a besz�rad�s sor�n feld�sulnak. A folyamat sokszori ism�tl�d�se v�konyabb-vastagabb kem�ny k�reg kialakul�s�hoz vezet.

Hamada

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s