|
Az Univerzum legnagyobb bolygi 1. rsz: A Jupiter
A Jupiter a Naprendszer tdik, s egyben legnagyobb s legels kls bolygja, a Jupiter-tpus bolygk elnevezs nvad bolygja. Nevt az kori rmai fisten, Jupiter utn kapta. ltalnos jellemvonsai kz tartozik tbbek kztt, hogy albedja -2,94 magnitd, ami azt jelenti, hogy a msodik legfnyesebb „csillag” az gbolton. tengelyferdesge mindssze csak 3,13, naptl val tvolsga 5,2 CsE, keringsi peridusa a Szaturnusznak 1/5-d rsze, azaz 12 v, aminek ksznheten a Fldrl nzve gy tnik, hogy mindsszesen csak egyetlen csillagkpet mozdul el az llatvi jegyek kztt, mg forgsi ideje nagyjbl 10 ra. Forgstengelye csaknem tkletesen merleges a plyjra, aminek ksznheten meglehetsen gyors a rotcija, gy ersen belapul szak-dli plusa mentn. Forgsa differencilt, ami annyit tesz, hogy az egyenlti skja mentn a peridus nagyjbl 5 perccel rvidebb ideg tart, mint a sarkvidkein. Ers magnetoszfra s halovny planetris gyrk veszik krl, viszont ennl is emltsre mltbb, hogy az Univerzumban birtokolja a legtbb holdat, melyeknek ismert szma 79-re rg.
A bolygt sr s vastag lgkr veszi krl, mely molekulaszm szerint 86% hidrognbl s 13% hliumbl ll, amelyekbl rtelemszeren a hlium tlslya a jellemz. Mindemellett mg nagyon fontos kpzdmnye mg a mgneses tere, amely a Naprendszer legnagyobb alakzata, mivel egszen a Szaturnusz plyjn tlra nylik. Ez a tr a forgstengellyel 11-os szget zr be, ami a Fldvel ellenttes plusmegoszlst eredmnyez, vagyis: szaki mgneses plust a dli, mg a dlit az szaki sarkpontjnak krnykn tallhatjuk. A Jupiter paramterei e rvid szsszenet alapjn mondva szerintem nmagukrt beszlnek, hiszen:
-
naptl (perihlium) val tvolsga: 740 742 598 km
-
egyenlti tmrje: 142 984 km
-
tmege: 1,899 1027 kg
-
trfogata: 1,431 1015 km³
-
forgsi sebessge: 45 300 km/h
-
srsge: 1,326 g/cm³
-
keringsi ideje: 11,86 v
-
holdak szma: 92 db (ebbl ismertknt mindssze csak 79 db ll rendelkezsnkre)

|