Megmaradva a g�z-illetve Jupiter-t�pus� bolyg�k sor�ban, szint�n egy igen nagym�ret� bolyg�t mutatok be nektek, aminek k�l�nlegess�ge, hogy a V�nuszhoz hasonl�an szabad szemmel is l�that� az �gbolton, plusz kiterjedt gy�r�rendszere l�v�n is �rdekesnek nevezhet�. Ez pedig nem m�s, mint az Univerzumunk 6., a g�zbolyg�k a 2., a bolg�rendszernek pedig 7. tagja, a Szaturnusz (mely nem mellesleg kedvenc bolyg�m a 8-b�l!).
Azonban a Szaturnusz nemcsak nagys�ga, hanem holdjainak kapcs�n is meg�rdemli a m�sodik helyez�st tabell�nkon, hiszen t�bb, mint 80 k�s�r�je van. Felfedez�se az �korba ny�lik vissza, m�g gy�r�i� pedig Galileo Galiei idej�be, mikor a tud�s a messzel�t� felfedez�s�t k�vet�en f�nyt der�tett gy�r�rendszer�nek megl�t�re.
Gy�r�ivel kapcsolatban azt tudnunk �rdemes, hogy igen l�tv�nyosak, s az Egyenl�t�j�t�l tekintve 6630-120700 km magasan helyezkednek el k�r�l�tte. E k�pz�dm�nyek f�k�nt j�gb�l �s kozmikus t�rmel�kanyagb�l �llnak, de el�fordul benn�k vas-oxid is. Vastags�guk 10 m, azonban n�hol 4 km magas hull�mok is tal�lhat�k benn�k, hab�r a tud�sok �ltal v�gzett m�r�sek meg�llap�tott�k, hogy igen v�kony szerkezeti egys�gei. �rdekess�g azonban, hogy a nagyobb gy�r�r�sek, mint pl. Cassini-vagy Encke-r�s megfigyelhet�k a F�ldr�l is, viszont legut�bbi vizsg�lata sor�n kider�lt, hogy val�j�ban t�bb ezer gy�r� �s kisebb r�s bonyolult szerkezet�b�l �llnak �ssze. Magnetoszf�r�ja nagyj�b�l a Jupiter�vel egyezik, azonban fontos k�l�nbs�g, hogy ez esetben r�szben az ut�lag eml�tett bolyg� m�gneses ter�nek 1/5-�d r�sz�t k�pezi. Azonban, mint sz�sszenet�nk elej�n is hangs�lyoztam, nem v�letlen az ez�st�rmes hely eset�ben, hiszen:

• napt�l (perih�lium) val� t�vols�ga: 1 349 467 375 km
• egyenl�t�i �tm�r�je: 120 536 km
• t�mege: 5,6846�1026 kg
• t�rfogata: 8,27�1014 km³
• forg�si sebess�ge: 45 300 km/h
• s�r�s�ge: 0,6873 g/cm³
• kering�si ideje: 10h 33m 38s
• holdak sz�ma: 82 db (ebb�l ismert: 53 db)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s