|
Az jszakai gbolt legfnyesebb csillaga: a Vnusz
Kvetkez bolygnkat npi nevn Esthajnal csillagnak is nevezik, aminek legfbb oka fnyes mivoltnak ksznhet. Emellett fnyessge okn a hajsok hozz viszonytva hatroztk meg helyzeti koordintikat, ami miatt tbben Tengersz-csillagknt azonostjk. Ez a csillag pedig a Vnusz, mely rendkvli fnyessgt magas, 4.6-es albedojnak ksznheti, ami pedig a lgterben lebeg sr kd kvetkezmnye. Felfedzje az orosz Mihail Lomonosov volt, kinek nevhez a krltte lebeg fnygyr atmoszfraknt trtn azonostsa is ktdik. E vonalon tovbb haladva Herschel mindent elkvetett, hogy bebizonytsa, kt rszre bonthat a bolyg lgkre, melyet a ksbbiekben az rkutats megjelenst kvet vekben sikerlt is altmasztani, hiszen alapveten a tuds kt rszre, als-s fels lgkrre osztotta azt. Tovbb az sem elhanyagoland szempont esetn, hogy felptse lvn a Fld testvrbolygjnak tartjk, mivel gravitcis erejk, geolgiai sszettelk szinte azonos, noha felszne 10 milli km2-rel, sugara 320 km-rel, tmege pedig 81%-kal kisebb a Kkbolygnl. Ez megfigyelhet a mgneses tr, a srsg, a tengelyforgsi sebessg s a hmrsklet esetben is tbbek kztt.
Felsznn mindmig rzkelhetk vulknmkds nyomai, mivel a bolygn sokkal tbb vulkni kpzdmny tallhat, mint a Fldn. Legnagyobb magasfldjei a kiterjedsben Afrika sszterletvel veteked, a tengerszint felett 1000 m-rel tallhat Aphrodite, valamint az szaki plusa kzelben fekv s Ausztrlia-terlet Istar-magasfld. Ismtelten emltsre mlt a Lakhsmi-fennskot krl lel hegycscs-csoport legdlibb tagja, a 11 ezer km magas Maxwell-hegysg. A Vnusz azonban nem zanzstott ismereteinek alapjn kerlt fel listnkra, hanem legjeinek kapcsn, ugyanis ezen adatai magukrt beszlnek:
-
naptl (perihlium) val tvolsga: 107 476 002 km
-
tmrje: 12 103,6 km
-
tmege: 4,86851024 kg
-
trfogata: 9,281011 km³
-
forgsi sebessge: 6,52 km/h
-
tlagos srsge: 5,204 g/cm³
-
keringsi ideje: kb. 225 nap
-
albedo: 4.6

|