K�vetkez�k�nt t�rgyaland� nagy l�leksz�m� eur�pai f�v�rosunk, mint t�rt�nelmileg, mint pedig f�ldrajzilag egyar�nt �rdekes ismeretanyaggal rendelkezik, hiszen mindk�t t�mak�rben ny�jt sz�munkra meglep� t�nyeket. E v�ros pedig nem m�s, mint N�metorsz�g f�v�rosa, Berlin, mely t�rt�nelme sor�n t�bb �llamalakulat f�v�rosak�nt is l�tezett, ugyanis a 15. sz�zadban a Brandenburgi �rgr�fs�g, nem sokkal k�s�bb Poroszorsz�g, 1871-1918 k�z�tt a N�met Birodalom, 1918–1933-ig a Weimari K�zt�rsas�g, 1933–1945 k�z�tt pedig a Harmadik Birodalom, s v�g�l 1949-89-ig az NDK k�zpontja volt. Jelen �ll�spont szerint a N�metorsz�gi Sz�vets�gi K�zt�rsas�g f�-�s egy�ttal tartom�nyi rang� v�rosa, mely egy�ttal az EU egyik legn�pesebb agglomer�ci�jak�nt van jelen Eur�pa t�rk�p�n.
Berlin geogr�fiailag a Spree-foly� partj�n, a Berlin-Vars� �sfolyamv�lgyben elter�l� v�ros, melyet im�nt eml�tett foly� a kelet-nyugati ir�nyban kett� szeli, majd a belv�rosban k�t r�szre szakadva l�trehozza a v�ros legh�resebb sziget�t, az 1999 �ta vil�g�r�ks�gi helysz�nk�nt nyilv�n tartott, �s a helyi m�zeumok k�z�l �tnek helyet ad� M�zeum-szigetet.
A v�ros gazdas�gi fejletts�g�r�l m�r a 19. sz�zadb�l vannak t�rt�neti leiratok, azonban az egyre er�s�d� n�v�j�t ideiglenesen ker�kbe t�rte a II. vil�gh�bor� id�szaka, amikor is ipari termel�se egy az egyben a fegyvergy�rt�s k�zponti egys�g�v� v�lt. Jelen korunkban kiemelt fontoss�g� termel�si �gazatai k�z� tartozik pl. a biotechnol�gia, m�diatudom�ny, gy�gyszergy�rt�s, energetikai ipar (meg�jul� energia), turizmus �s az ut�bbi id�ben egyre egyre jobban el�t�rbe ker�l a K+F szektor �s a m�diatudom�nyok fejl�d�se, melyek mindegyik�t nemzetk�zi h�rben �ll� egyetemeinek �s az itt munk�t v�llal�, els� sorban kreat�v munk�kat v�gz� fiataloknak k�sz�nhet. Emellett sz�mos gy�gyszer-�s �p�t�ipari c�g k�zpontja is fellelhet� itt, melyek k�z�l kihangs�lyozand� a Bayer Pharma, Pfizer, Siemens �s Deutsche Bahn.

Berlin – amint erre el�z�leg m�r utaltunk – N�metorsz�g �s Eur�pa egyik legn�pesebb v�rosa, melyet a f�, n�met ajk� lakoss�g mellett v�ltozatos etnikai �sszet�tel� n�ps�g lakik. Ezek k�z�l kiemelend�k a t�r�k, lengyel, sz�r, olasz, bolg�r, orosz, rom�n, amerikai �s francia lakosok, de mellett�k tal�lhat�k m�g vietn�mi, angol, g�r�g, holland, osztr�k �s bosny�k n�pek is ter�let�n. Ebb�l azt a konzekvenci�t vonhatjuk le, hogy legf�bb besz�lt �s egyben hivatalos nyelve a n�met, melynek saj�tos nyelvi v�ltozat�t, az �n. Berlinerisch-t alkalmazz�k az itt �l�k mindennapi �let�k sor�n; azonban emellett fellelhet�k m�g jiddis, flamand �s francia n�pek is vid�k�n. (A n�met kapcs�n azt m�g �rdemes a t�m�hoz hozz�f�zni, hogy annak �rdek�ben, hogy egys�gesen, mindenki sz�m�ra �rthet� form�ban lehessen alkalmazni a nyelvet, kifejlesztett�k a Hochdeutschot, mely az irodalmi n�metnek felel meg. Az NDK idej�n sz�les k�rben, manaps�g m�r csak a legm�veltebb r�tegek k�r�ben haszn�latos nyelvi dialektusk�nt van jelen a v�ros polg�rai k�zt.) Berlin ter�lete egy�bk�nt 891,85 km², lakoss�ga pedig 3 782 202 f�.

Brandenburgi Kapu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s