|
Eurpa legnpesebb vrosai 3. rsz: Rma, a ht dombra plt vros
Bizony nem mondok botorsgot, ha megjegyzem: Rma ht dombra plt vros. Ezt az lltsomat altmasztja, hogy az olasz fvros a Tiberis bal partjn lv ht dombra, nv szerint a Palatinus, Capitolinus, Caelius, Aventinus, Esquilinus, Quirinalis s Viminalis-dombokra plt az korban. Antik mivoltra ragyog pldt statul, hogy szmos kori eredet plet, pl. Laterni bazilika, Amphiteatrum Flavium (ma Colosseum), Forum Romanum, Constantinus-fle diadalv is tallhat terletn, melyek mellett les imzsvltsnak bizonyul a mvszettrtneti szsszenetek kztt megemltett II. Victor Emnuel-emlkm neoklasszicista felptmnye. Annak ellenre, hogy eredetileg terlete mindssze 24 km-re tallhat a Tirrn-tengertl, kialaktsa lvn mgis egszen a tengerpartig terjednek hatrai, amibl kifolylag a partok mentn tszf. magassga 139, a szrazfld belsejben mindssze 13 m.
Rma igazi mediterrn vros, amit igazol azon megllaptsunk is, miszerint nyarai tbbnyire forrk s szrazak, telei enyhk s csapadkosak. Az vi kzphmrsklet ebbl kifolylag mindig kellemes, 15-20 fokos hrtkeket vesz fel, azonban elfordulnak fagypont alatti s extrm, 40 fokos hsgek is, st elbbi llspontot megersti az a tnyez is, miszerint jszakai fagy sem kizrt, st bekvetkezik trsgben. E vonalon tovbb vezetve a szlakat a havazs sem ritka jelensg, ami azt jelenti, hogy a Szibria fell az Olasz Csizma vidkre betr s a nedves mediterrn levegvel kevered hidegek hatsra olykor ers hviharok keletkeznek. Rma terlete egybirnt 1285 km², lakossga pedig 2 748 109 f.
Forum Romanum

|