„Legek Nagy K�nyve” c. sorozatunk k�vetkez� nagy t�mak�rek�nt a vil�g legnagyobb v�rosai�, e kateg�ri�n bel�l is a legn�pesebb f�v�rosok� lesz a f�szerep. E v�rosok k�z�l a legels� nem meglep�en a hindi nyelven दिल्ली (Dil�)-nek nevezett Delhi, mely v�ros ter�lete m�r a k�z�pkor �ta lakott, hab�r feljegyz�sek tan�s�tj�k az enn�l r�gebbi, �kori lakotts�g�t is, mellyel p�rhuzamosan sz�mos birodalmi form�ci�nak is k�zpontja volt t�rt�nelme sor�n. F�ldrajzilag Delhi �szak-Indi�ban, India egyik leghosszabb foly�j�nak, a Jamuna-foly�nak a partj�n fekszik, aminek k�sz�nhet�en szinte teljes ter�lete a Hinduszt�ni-alf�ld�n helyezkedik el. Ter�let�t k�t tartom�ny, Harij�na �s Uttar Prades hat�rolja, m�gpedig akk�ppen, hogy keletr�l ut�bbi, d�l fel�l el�bbi r�gi� hat�rolja. Mivel alapvet�en nagyr�szt s�kvid�ken fekszik, ez�rt legf�bb foly�ja egy�rtelm�en az im�nt eml�tett Jamuna, mely foly� az �ltala az �rad�sai sor�n lerakott folyami iszap l�v�n term�keny talajt hozott l�tre, ez�rt az itt �l� n�pek sz�m�ra fontos mez�gazdas�gi k�zpontk�nt funkcion�l.
�ghajlata �sszetett tendenci�t mutat, ugyanis alapvet�en a szubtr�pusi kl�m�n fekszik, �m annak mindk�t v�lfaja a szubtr�pusi monszun �s mediterr�n kl�ma is jelen van vid�k�n, melyek meghat�rozz�k id�j�r�s�nak tov�bbi alakul�s�t. E vonalon tov�bb menve az �vi �tlagh�m�rs�klet t�g hat�rok, �ltal�ban 14-33 fok k�z�tt mozog, azonban nem kiz�rtak eset�ben az extr�m k�nikulai forr�s�gok, melyek nyaranta t�rnek r� Indi�ra, ezzel �vr�l �vre megtizedelve a lakoss�g sz�m�t. Egy ilyen esetre p�ldak�nt kiemelend� �jdelhi r�gi�, ahol is egy ver�f�nyes m�jusi napon +47.2 fokos extr�m forr�s�got regisztr�ltak a kutat�k. A monszunnal kapcsolatban megjegyzend�, hogy meteorol�gusok szerint �ltal�ban a j�nius v�gi intervallumban �rkezik a v�ros f�l� szele, viszont ennek ellen�re az �vi csapad�k�sszegek kev�ssel 700 mm f�l�tt alakulnak.
N�pess�gf�ldrajzilag azt �rdemes tudunk r�la, hogy ter�let�n �sszesen t�bb, mint 20 nyelvet besz�lnek, s vall�silag pedig a hinduizmus fellegv�ra, hiszen lakoss�g�nak durv�n 82%-a vallja e tanokat. Delhi egyike azon super-metropolisoknak, melyek a az agglomer�ci�s k�rzet�kkel �s an�lk�l is rendk�v�l magas l�leksz�mmal rendelkeznek, hiszen pl. agglomer�ci�val egy�tt 28, an�lk�l pedig k�zel 26,5 milli� f� lakja, amivel egy�ttal kiv�vta mag�nak a "Vil�g legn�pesebb Metropolisa" c�met.

Delhi legl�togstottabb egyh�zi �p�lete: a Lotus Temple

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s