Folytatva a vil�g legnagyobb f�v�rosainak tabell�j�t a k�vetkez�, s egyben ez�st�rmes helyez�st bezsebelt v�ros�rt, egy �jabb �zsiai orsz�g, a vil�granglista 4. hely�n �ll� legnagyobb ter�let� �llam, K�nai N�pk�zt�rsas�g f�v�ros�t ismerhetitek meg. Peking (pinyin �tirattal: B�ijīng) nem v�letlen�l nyerte el az ez�st�rmes helyez�st k�pzeletbeli tabell�nkon, hiszen Sanghaj ut�n K�na m�sodik legnagyobb v�rosak�nt ismeretes. F�ldrajzilag az orsz�g egyik legforgalmasabb k�zleked�si csom�pontja, hiszen sz�mos vas�t-�s f��tvonal �s t�bb l�git�rsas�g k�zpontjak�nt szolg�l. F�ldrajzilag a v�ros hegyvid�ki ter�leten, a Hopej tartom�nyt k�r�l �lel� ter�leten fekszik, s ennek l�v�n t�bb nagyobb foly� is keresztezi ter�let�t. Ugyanakkor az sem elhanyagoland� kapcs�n, hogy a vil�g leghosszabb csatorn�ja, k�zel 1500 km hossz� Nagy-csatorna is itt kezd�dik, s legf�bb feladata a Jangce �s S�rga-foly� rizsterm� vid�keinek egym�ssal t�rt�n� �sszek�t�se, mely l�gvonalban a Hangcsou-Peking vonalat jelenti. Felsz�n�t sz�mos fontos nagyfolyam h�l�zza be, ugyanis itt halad kereszt�l t�bbek k�z�tt a Yongding, Juma �s Wenyu is, melyeknek k�z�s jellemz�je abban rejlik, hogy a k�nai Shanxi �s Hebei tartom�nyok hegyeib�l sz�ll�tj�k a Hai-foly�ba az �sszegy�jt�tt es�vizet.
Kl�m�ja kifejezetten zord, melyeket a t�li id�szakban a ter�let�re bet�r� sarkvid�ki �s a ny�ri id�szakban f�ldj�t �nt�z� monszunnak k�sz�nhet. E zords�got tov�bb� m�g jobban megnehez�ti a p�r�s leveg�, �s a magas p�ratartalom nyom�n a v�rosra �leped� szmog jelens�ge. E vonalon tov�bb haladva az �vi k�z�ph�m�rs�klet �rt�kei el�g t�g hat�rok, -4 �s +25 fok k�z�tt v�ltoznak, amib�l az k�vetkeztethet� ki, hogy a leghidegebb janu�rban, a legmelegebb pedig j�liusban k�sz�nt a v�rosra, viszont emellett az sem elhanyagoland� kapcs�n, hogy el�fordulnak extr�men sz�ls�s�ges �rt�kek is ebb�l kifoly�lag vid�k�n. Ez azt jelenti, hogy a valaha volt legh�v�sebbet egy febru�ri, legmelegebbet pedig egy j�liusi napon m�rt�k, amikor is els� esetben k�zel -30, ut�bbiban +41.9 fokot regisztr�ltak a meteorol�gusok.
Peking ter�lete egy�bk�nt 16 808 km², lakoss�ga pedig 21 893 095 f�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s