|
A vilg legnpesebb fvrosai 2. rsz: Peking
Folytatva a vilg legnagyobb fvrosainak tabelljt a kvetkez, s egyben ezstrmes helyezst bezsebelt vrosrt, egy jabb zsiai orszg, a vilgranglista 4. helyn ll legnagyobb terlet llam, Knai Npkztrsasg fvrost ismerhetitek meg. Peking (pinyin tirattal: Bijīng) nem vletlenl nyerte el az ezstrmes helyezst kpzeletbeli tabellnkon, hiszen Sanghaj utn Kna msodik legnagyobb vrosaknt ismeretes. Fldrajzilag az orszg egyik legforgalmasabb kzlekedsi csompontja, hiszen szmos vast-s ftvonal s tbb lgitrsasg kzpontjaknt szolgl. Fldrajzilag a vros hegyvidki terleten, a Hopej tartomnyt krl lel terleten fekszik, s ennek lvn tbb nagyobb foly is keresztezi terlett. Ugyanakkor az sem elhanyagoland kapcsn, hogy a vilg leghosszabb csatornja, kzel 1500 km hossz Nagy-csatorna is itt kezddik, s legfbb feladata a Jangce s Srga-foly rizsterm vidkeinek egymssal trtn sszektse, mely lgvonalban a Hangcsou-Peking vonalat jelenti. Felsznt szmos fontos nagyfolyam hlzza be, ugyanis itt halad keresztl tbbek kztt a Yongding, Juma s Wenyu is, melyeknek kzs jellemzje abban rejlik, hogy a knai Shanxi s Hebei tartomnyok hegyeibl szlltjk a Hai-folyba az sszegyjttt esvizet.
Klmja kifejezetten zord, melyeket a tli idszakban a terletre betr sarkvidki s a nyri idszakban fldjt ntz monszunnak ksznhet. E zordsgot tovbb mg jobban megnehezti a prs leveg, s a magas pratartalom nyomn a vrosra leped szmog jelensge. E vonalon tovbb haladva az vi kzphmrsklet rtkei elg tg hatrok, -4 s +25 fok kztt vltoznak, amibl az kvetkeztethet ki, hogy a leghidegebb janurban, a legmelegebb pedig jliusban ksznt a vrosra, viszont emellett az sem elhanyagoland kapcsn, hogy elfordulnak extrmen szlssges rtkek is ebbl kifolylag vidkn. Ez azt jelenti, hogy a valaha volt leghvsebbet egy februri, legmelegebbet pedig egy jliusi napon mrtk, amikor is els esetben kzel -30, utbbiban +41.9 fokot regisztrltak a meteorolgusok.
Peking terlete egybknt 16 808 km², lakossga pedig 21 893 095 f.
|
Sg
Frissts