Jelen eur�pai nagyv�rosunkkal el�rkezt�nk azon n�pes v�rosok sor�nak v�g�re, melyekben az �sszlakoss�g sz�ma meghaladja az 1 milli� f�s �rt�ket. Ez pedig nem m�s, mint Berlin, Hamburg �s M�nchen ut�n N�metorsz�g negyedik legnagyobb n�pess�ggel rendelkez� v�rosa, K�ln, vagy r�gi magyar nev�n ismert m�g Kolonya n�ven. A k�zel 1.1 milli� f�t sz�ml�l� nagyv�ros egy f�ldrajzi nagyt�j, a K�lni-s�ks�g ter�let�n, a Rajna k�t partj�n, Bonnt�l 30, D�sseldorft�l 40 km-re, mintegy 118 m-es tszf. magass�gon elhelyezked� v�ros, melynek t�rt�nelmi sz�lai eg�szen a r�mai korig ny�lnak vissza. Neve szint�n e korb�l sz�rmazik, hiszen eredetileg teljes elnevez�se Colonia Claudia Ara Agrippinensium volt, melyet Claudius cs�sz�r k�lni sz�let�s� feles�ge, Agrippina Minor ut�n kapta.
K�ln gazdas�gilag egy �rdekes v�ros az �llamszervezeten be�l, hiszen legf�bb mozgat�r�g�j�t a biztos�t�si �s m�diaipari szektor termel�s adja, melyhez hozz�ad�dik rep�l�g�pgy�rt�sa, K+F �s turisztikai szektora is egyar�nt. A v�ros infrastruktur�lisan igen fejlett, hiszen �sszesen 13 vas�tvonal, 5 aut�p�lya �s 1, a Konrad Adenauer, n�met politikus nev�t mag�n visel�, K�ln-Bonn nemzetk�zi rept�r tal�lhat� meg ter�let�n. Sz�razf�ldi k�zleked�s tekintet�ben, mint a vas�tvonal, mint pedig az aut�utak szempontj�b�l kiemelt csom�pontk�nt van jelen a n�met t�rk�pen – itt fut �ssze ugyanis az A3-as �s 4-es aut�p�lya, s �rdekess�g, hogy el�bbinek osztr�k folytat�s�t az A8-as p�lya jelenti -, melyet betet�z, hogy �sszesen 38 orsz�g 139 �tic�lja el�rhet� repter�r�l, illetve tehersz�ll�t�s ter�n a vil�g 7. legnagyobb forgalm�t lebonyol�t� l�gikik�t�nek sz�m�t.
K�ln idegenforgalmi tekintetben is �rdemel figyelmet r�vid gazdas�gi ismertet�nk keretei k�z�tt, hiszen t�bb sz�nh�z, rom�n kori templom�p�let lelhet� fel itt, m�g a fergeteges karnev�li hangulat kedvel�i pedig betekint�st nyerhetnek a helyi (K�lni) karnev�l sz�nes forgatag�ba. A karnev�lr�l di�h�jban azt tudni �rdemes, hogy a „n�k farsangja” -k�nt is ismert �sszn�pi mulats�g a farsangi szezonban ker�l megrendez�sre, �s nagyb�jt els� napj�n (hamvaz�szerd�n) �r v�get. A k�t id�szak k�z�tt eg�sz napos j� hangulat �s a sz�nes jelmezbe �lt�z�tt emberek forgataga v�rja a l�togat�kat. A karnev�l mellett, akik ink�bb a m�v�szetek, vagy t�rt�nelem ir�nt �rdekl�d� egy�nk�nt �rkeznek K�lnbe, azok megtekinthetik pl. a Ludwig-, N�met-R�mai-�s a Sch�ntgen M�zeum t�rlat�t, valamint elm�lyedhetnek a rom�n korban �p�lt csod�latos templomok vil�g�ban. Templom�p�letei k�z�l kiemelend� a helyiek �ltal K�lner Dom-k�nt ismert K�lni D�m, melyr�l tudni �rdemes, hogy a g�tikus templom�p�t�szet egyik legkiv�l�bb p�ld�ja, s emellett a legr�gibb �p�let is, hiszen t�bb, mint 6 �vsz�zadig,1248-1880-ig �p�lt.

A K�lni D�m �jszakai kivil�g�t�sban

K�ln a Rajna-Ruhr-vid�k k�zponti v�rosa, melynek ok�n a gazdas�gi ter�let egyik legfejlettebbikek�nt mutattam be nektek ismertet�nk sor�n. Elhelyezked�s�t az�rt volt fontos megeml�ten�nk, mert ebb�l ad�d�an �tmenetet k�pvisel kett�, a m�rs�kelt �vi �ce�ni-�s kontinent�lis �g�v k�z�tt, melyek mer�ben meghat�rozz�k id�j�r�s�nak alakul�s�t. Ennek megfelel�en a n�gy�vszakos jelleg �s a t�bbnyire enyhe – �m sokszor fagyos - s csapad�kos telek, valamint a kellemesen meleg – n�ha perzsel�en forr� – nyarak jellemzik. Ebb�l az k�vetkeztethet� ki, hogy az �vi �tlagh�m�rs�klet �rt�kei 5-14 fok k�z�tt v�ltoznak, viszont nem kiz�rtak a 40 fokos k�nikulai forr�s�gok �s a -20 fokos fogcsikargat� hidegek sem vid�k�n. Az �tlagos csapad�kmennyis�g 840 mm k�r�li, de bek�vetkeznek az egyes id�szakokban olyan h�napok, mikor mind�ssze 90 mm csapad�kot l�tnak lak�i.

A8-as aut�p�lya cs�csfprgalom idej�n

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s