Utols� el�ttik�nt t�rgyaland� nagy l�leksz�m� v�rosunk�rt visszat�r�nk �szak-Eur�p�ba, s a Finn-�b�l ter�let�n barangolunk kicsit, hiszen a parti szekci�j�t jelent� Finnorsz�g egyik legn�pesebb �s egyben f�v�ros�t l�togatjuk meg gondolatban, ami pedig nem m�s, mint a sv�d nyelven Helsingfors-k�nt is emlegetett Helsinki. Lok�ci�ja szerint, Uusima megye d�li r�sz�n – s amint m�r eml�tett�k-, a Finn-�b�l partj�n, az �szt f�v�ros szemk�zti szomsz�ds�g�ban elhelyezked� v�ros, melynek tengerparti szegmense er�sen tagolt k�pet fest el�nk. Ezen fel�l 11 kisebb t� �s t�bb foly� is megtal�lhat� felsz�n�n, melyek k�z�l eml�t�st �rdemel legjelent�sebb foly�ja a Vantaanjoki, mely k�lv�rosi szekci�j�t szeli �t.
Gazdas�gilag Helsingfors Finnorsz�g gazdas�gi-, banki igazgat�si-, p�nz�gyi-, oktat�si-�s idegenforgalmi k�zpontja, s emellett a legt�bb nemzetk�zi ir�nyults�g� v�llalatcsoport (Nokia, Espooban), helyi konszern (Elisa, Otava-kiad�, Sanoma-csoport, Kesko kiskereskedelmi l�nc) is fellelhet� itt. Infrastruktur�lisan Helsinki a finn k�zleked�s legf�bb csom�pontja, hiszen sz�mos busz, komp, gyorsvas�t, ker�kp�r�t �s egy 17 meg�ll�b�l fel�p�l�, s 30%-ban a f�ld alatt halad� metr� szolg�lja ki utasforgalm�t. Ennek vonal�n haladva azt fontos kiemeln�nk, hogy az �llam financi�lisan er�sen f�gg t�le, melyet annak k�sz�nhet, hogy nemzeti GDP-j�nek a Helsinki r�gi� termeli ki, a k�zel 1/3-�t, valamint itt tal�lhat� a finn �rt�kt�zsde k�zpontja is. A v�ros gazdas�gi �sszegz�s�t bemutat� ismertet�nk�n bel�l kihagyhatatlan m�g a turizmus is, hiszen egyfel�l a klasszicista �p�t�szet, szecesszi� �s funkcionalizmus fellegv�r�nak tartj�k csod�s �p�letei miatt, m�sfel�l sz�mos k�nyvt�r, m�zeum, sz�nh�z �s vall�si int�zm�ny v�rja l�togat�it. Ilyenek pl. az im�nt m�r eml�tett Helsinki Egyetem f��p�lete, a Helsinki Egyetemi K�nyvt�r, Finn Nemzeti M�zeum-�s Sz�nh�z, illetve Nemzeti Operah�z �p�letei t�bb m�s csod�s �p�tm�ny �s kultur�lis k�zpont k�z�tt.

Helsinki Egyetem f��p�lete mad�rt�vlatb�l

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s