Utols�k�nt t�rgyaland� nagyv�rosunk�rt ez�ton az Ib�riai-fsz. nyugati r�sz�re, azon bel�l is Spanyolorsz�g egyetlen, e szigeten elhelyezked� szomsz�dj�ba, Portug�li�ba utazunk gondolatban, hiszen itt elhelyezked� nagyv�ros, valamint im�nt eml�tett �llam f�v�rosa is. Ez a v�ros pedig nem m�s, mint az 1775. november 01-j�n kipattant, k�zel 9-es er�ss�g� f�ldreng�s �ltal gener�lt h�rmas kataklizm�t meg�lt nagyv�ros, a portug�l nev�n Lisboa-k�nt is ismert Lisszabon. Az �sszesen t�bb, mint f�lmilli�s lakoss�ggal meg�ldott v�ros, ha be szeretn�nk hat�rolni Portug�lia t�rk�p�n, akkor az �llam nyugati perem�n, az Atlanti-�ce�n partj�n, a Tejo-foly� t�lcs�rtorkolat�n�l, mintegy 2 m-es tszf. magass�gon elhelyezked� telep�l�s, mely egy�ttal Lisszabon megye sz�k-, Lisszabon r�gi�nak pedig k�zponti v�rosak�nt funkcion�l. A v�ros legmagasabb pontja a Serro de Monserrato, mely 227 m-en emelkedik az �g fel�.
Lisszabon gazdas�gilag Portug�lia legfejlettebb, s gazdagabb r�gi�ja, illetve v�rosa, hiszen GDP-termel�se meghaladja az EU-s �tlagot, melynek �sszeg�rt�ke k�zel 400 ezer eur�ra r�g. Ennek vonal�n tov�bb menve az is figyelemre m�lt� kapcs�n, hogy v�s�rl�parit�si �sszeg�rt�ke meghaladja a 30 ezer eur�s t�bbletet, s el�bbi termel�si szempontja szerint az Uni�s GDP 31%-�t � termeli ki. Lisszabon financi�lis teljes�tm�nye nagyban f�gg a szolg�ltat� szektort�l, hiszen legf�k�pp a turizmusb�l �l meg lakoss�ga, de f�k�nt Nagy-Lisszabonra korl�tozva, multinacion�lis v�llalatok is telep�ltek be ter�let�re, aminek ok�n ez a t�rs�g er�sen iparosodott szekci� a v�roson bel�l. Kik�t�je a Pireneusi-fsz. legmodernebb-�s forgalmasabb piac�t tudhatja mag��nak, ami szint�n hozz�seg�ti a k�rnyez� v�rosr�szeket ahhoz, hogy korszer� banki-�s technol�giai megold�sokat k�n�ljanak a lakoss�g sz�m�ra. Amit m�g Lisszabon kapcs�n �rdemes kiemeln�nk, az a v�ros turizmusa, hiszen ter�lete sz�mos m�zeum, sz�nh�z �s t�rt�nelmi jelleg� �p�let otthona. Az ide l�togat� turist�k betekinthetnek pl. a helyi archeol�giai m�zeum, az �kori m�v�szetek m�zeum�nak �s a Nemzeti Term�szettudom�nyi m�zeum t�rlat�ba, s megcsod�lhatj�k rom�n-, g�tikus-, m�nuel-, mondern-�s posztmodern st�lusban �p�lt csod�s �p�leteit. Ilyen �p�letek pl. a lisszaboni Bel�m-ker�let 16. sz�zadi eredet� er�dje, a Bel�m-torony �s a Szent Jeromos-kolostor. M�zeumaihoz visszat�rve m�g �rdekes t�rlatot k�n�l l�togat�nak sz�m�ra a Nemzeti Kocsi-, a Lisszaboni-�s �p�t�szeti-�s Technol�giai m�zeum, valamint v�gsz�k�pp az sem elhanyagoland�, hogy a sz�rakozni v�gy�k megismerkedhetnek a helyi zenekult�ra m�r alapokon nyugv�, melankolikus elemeket tartalmaz� zen�j�vel, a fad�val.

Az 1775-�s h�rmas kataklizma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s