|
A vilg leghosszabb folyi 3. rsz: Jangce/Kk-foly
Akik e fldrajzi szsszenet sorn felkapjk fejket, azoknak fontos megjegyeznem, hogy ez nem a vletlen mve, hiszen jelen-s erre kvetkez "Legek Nagy Knyve"-cikkem fszerepli egyttesen egy jabb kor ta ismert llamszervezds, Kna legismertebb folyi, hiszen vlgykben alakult meg az kori Kna trsadalma. Elsknt pp ezrt - hosszas tanakods utn - a Jangct srtem ssze fldrajzi ismereteinek alapjn lnyegre tren.
A Fld harmadik s Kna els leghosszabb folyjaknt szmontartott Jangce rdekes kpzdmnye az llamnak, hiszen egyfell keleti folysirnnyal ldotta meg sorsa, msrszt a hozz tartoz Tibetben, mintegy 5040 m-es tszf. magassgon ered, majd kzel 6400 km megttele utn a Kelet-Knai-tengerbe mlik. Az egyetlen olyan foly Knn bell, melyet minden szakaszn eltr nvvel illetnek, amibl kiindulva cseppet sem mondhat meglepnek, hogy egyes terleteken Csang-Csiang-knt hivatkozzk, ami pedig a nagysgra utal jelz. A Jangcrl tudni mg azt is rdemes, hogy a Kna kzps rszn thalad folyk vizeit gyjti ssze s torkolatnl sszesen vi 400 milli tonna lebegtetett hordalkot, s 10 milli tonna oldott anyagot szllt imnt emltett tengerbe. Tovbbi fontos ismrve mg, hogy rendkvl egyenetlen vzjrs foly, melynek fknt az oka az, hogy a monszun idejn bekvetkez radsi idszaka gyakran egyazon intervallumba esik a himaljai holvadk ltal tpllt mellkgak radsval, mely egytt jr azzal, hogy ilyenkor Vuhannl az tlagos vzllsnl 15 m-rel n meg vzszintje, ami pedig a trtnelem sorn tbb rvizet is magval vont. Ilyen volt pl. az az eset is, mely sorn a Huang-Ho-val "karltve" nttte el a kettejk ltal kzre fogott alfldi trsget. A Kk-foly vzgyjt terlete egybirnt 1 800 000 km², teljes hosszsga pedig 6342 km.

|