Tal�n nem is olyan meglep�, hogy a leghosszabb foly�k kateg�ri�j�t f�ldrajzi sz�sszenet�nk sor�n az Amazonas niytja, hiszen a foly� a maga k�zel 7000 km-es hossz�val val�ban a vil�g leghosszabb nagyfolyama. Hossza mellett az is legjei mellett sz�l, hogy a Perui-Andokban ered� csermely�n t�l tov�bbi 5 �llam, n�v szerint Braz�lia, Bol�via, Kolumbia, Venezuela �s Guyana ter�let�n is kereszt�l halad, s�t a t�bb, mint 7 milli� nkm kiterjed�s� v�zgy�jt� ter�lete mindegyik �llamot mag�ba foglalja. Az Amazonas legjei k�z�tt szerepel az is, hogy el�z�leg eml�tett hegyvid�ken mintegy 5600 m magass�gban ered �s viz�t tem�rdek foly� t�pl�lja. Ilyenek pl. a Tapaj�s, Tocatins, Japur�, Madeira �s Negro. Emellett torkolata sem az eddig ismert t�lcs�r-vagy deltatorkolat, hiszen e kett�t �tv�zi, ami b�l az fakad, hogy bizony becses neve szerint: hibrid torkolat. �rdekess�ge tov�bb� az is, hogy medenc�je ad helyet a vil�g egyik legnagyobb kiterjed�s�, egybef�gg� �serdei �kosziszt�m�j�nak, az Amazonas-�serd�nek, mely �sszesen t�bb, mint 2.5 milli� �l�l�nynek biztos�t �l�helyet. E l�nyek k�z�l 75000 fafajta �s 150 000 magasabb n�v�ny megl�t�t becs�lt�k meg kutat�k. Ez a mennyis�g n�gyzetkilom�terenk�nt �sszess�g�ben nagyj�b�l 90 790 t �l�l�nyt jelent, s ezen fajok k�l�nlegess�ge, hogy t�bb k�z�l�k kiz�r�lag az Amazonas-medenc�t lakja. Ennek megfelel�en teh�t olyan n�v�ny-�s �llatfajok tal�lhat�k meg itt, mint pl. a cseresznyemirtusz, sz�rnyalt d�szdoh�ny, �ri�s t�nd�rr�zsa, cs�sz�rbajsz� tamarin, k�k ny�lm�regb�ka, z�ld anakonda, jaguarundi, tap�r �s koati. Mindezeket a tulajdons�gokat egybe v�ve teh�t azt l�thatjuk, hogy az Amazonas teljes hossza 6992 km, �s plusz legk�nt hozz�teend�, hogy a F�ld egyik legb�v�z�bb foly�ja is, hiszen es�s �vszakban 300 ezer, alaphangon pedig 250 ezer k�bm�ter v�z is lefolyhat rajta m�sodpercenk�nt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s