KETT�S TENGERALJZAT, �KORI R�MAI ETIMOL�GIA

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a F�ldk�zi-tenger r�sze, annak az Appennin- �s a Balk�n-f�lszigetek �ltal hat�rolt �ble, egyben leg�szakibb ny�lv�nya. A medence teljes hossza 820 kilom�ter, �tlagos sz�less�ge 160 kilom�ter. D�len a 71 kilom�ter sz�les Otrant�i-szorossal kapcsol�dik a J�n-tengerhez. Felsz�ne 132 000 n�gyzetkilom�ter. Az Adriai-tenger az �kori H�t tenger egyike.
A tengert a r�mai korban eredetileg Mare Superumnak h�vt�k latin nyelven. K�s�bb Adria (Hadria) v�ros�r�l kezdt�k Mare (H)Adriaticum-nak nevezni. Ez a n�v azonban H�rodotosz �s Euripid�sz kor�ban �s m�veiben m�g csak a tenger �szaki r�sz�t jel�lte, fokozatosan azonban a jelent�se kiterjedt az eg�sz tengerr�szre. Maga az Adria sz�, az etruszkok �ltal alap�tott – �s akkor m�g a tengerparton fekv� – gyarmatv�ros neve az ill�r nyelv� adur sz�b�l ered, ami vizet vagy tengert jelent.
Az Adriai-tenger a mediterr�n medence r�sze. �szaki �s k�z�ps� r�sze fiatal, transzgresszi�s eredet� tenger, azaz a tengernek a sz�razf�ld sz�l�re t�rt�nt behatol�s�val keletkezett. Ez a medenceter�let az elm�lt m�sf�l milli� �vben karsztos sz�razulat volt. A d�li medence egy kora harmadid�szaki, a Tethys-�ce�n bez�r�d�sa sor�n keletkezett ingresszi�s (t�r�ses szerkezet�) s�llyed�k A j�gkorszak legut�bbi szakasza, a mintegy 160 000 �ve kezd�d�tt �s 14 000 �ve v�get �rt W�rm-glaci�lis ut�n elkezd�d�tt er�s felmeleged�s miatt a vil�gtenger v�zszintje mind�ssze 6000 �v alatt 120 m�tert emelkedett. Az eusztatikus transzgresszi� k�vetkezm�nyek�nt az adriai medence ter�let�t ekkor �nt�tte el a viszonylag gyorsan el�renyomul� tenger. A horv�t partszakaszon tal�lhat� v�z alatti barlangokat �s �regeket m�g a sz�razf�ld�n t�rt�nt karsztosod�s alak�totta ki a tengerel�nt�st megel�z� id�szakban. A parttal p�rhuzamosan fut� Din�ri-hegys�g meredek lejt�i a tengerig ereszkednek, ez�rt, mint a tengerparttal p�rhuzamosan fut� hegyl�nccal hat�rolt partvid�ket, „konkord�ns” t�pus� partnak nevezz�k. A kelet-adriai partvid�ket sz�mtalan sziget �s fjordszer� �b�l tark�tja. A hirtelen m�ly�l� szikl�s partokon er�sen �rv�nyes�l a v�zmozg�s okozta er�zi�. A horv�t partvid�k tipikus abr�zi�s partszakasz.Ezzel szemben az olasz partvid�ket alacsony �s monoton s�ks�gi t�rr�szek jellemzik. A parti �v sek�ly, aljzat�t laza, finom �led�k bor�tja. A medenceter�let kett�s szerkezete miatt a tenger bathymetrikus jellemz�i, m�lys�g-viszonyai jelent�s elt�r�st mutatnak az �szaki-k�z�ps� �s a d�li ter�letek k�z�tt, b�r tulajdonk�ppen az Adriai-tenger eg�sz�t epikontinent�lis sek�lytengernek, m�s sz�val peremtengernek min�s�thetj�k.

Az Adriai-tenger t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s