A F�LDK�ZI-TENGER �S ETIMOL�GIAI VONATKOZ�SAI

A F�ldk�zi-tenger egy a geol�gusok �ltal kifejezetten j�l ismert v�zt�meg, hiszen pl. a f�ldt�rt�net Tethys-�ce�ni �r�j�t�l v�gig k�vethett�k fejl�d�st�rt�net�t. Fogalmazhatunk �gy is vele kapcsolatban, hogy im�nt eml�tett �ce�n maradv�ny-tengere, valamint jelen korunkban pedig az Atlanti-�ce�n peremtengere, mely a Gibralt�ri-szoroson kereszt�l kapcsol�dik el�z�leg kinyilatkoztatott vil�gtengerhez.
Ha azonban t�rk�pen megvizsg�ljuk elhelyezked�st, r�eszm�lhet�nk, hogy �sszesen h�rom kontinens veszi k�rbe: �szakr�l Eur�pa, keletr�l �zsia, d�lr�l pedig Afrika. Ter�lete mintegy 2 520 000 km². �tlagos m�lys�ge 1500 m, legm�lyebb pontja 5267 m, a j�n-tengeri Calypso-�rokban. Partvonal�nak hossza kb. 46 000 km. Kelet-nyugati ir�ny� kiterjed�se az �zsiai partokt�l Gibralt�rig csaknem 4000 km. A F�ldk�zi-tenger t�rs�ge vagy Mediterr�neum a partvid�ki ter�letekkel �s a szigetekkel a nyugati civiliz�ci� b�lcs�je. Az �korban fontos k�zleked�si t�rs�gnek sz�m�tott, az egyiptomiak, g�r�g�k, r�maiak �s a k�zel-keleti n�pek is sokat utaztak �s kereskedtek e tenger partjain.
A F�ldk�zi-tenger elnevez�s a latin Mare Mediterraneum ford�t�sa. A mediterraneum sz� a medius, medi- „k�z�p, k�zt” �s terra „f�ld” latin szavak �sszet�tele. A kifejez�s eredete az �g�r�g Meszogeiosz Thalassza (Μεσογειος Θαλασσα, azaz „F�ldk�zi-tenger” – meszogeiosz: a meszo-, μεσο, 'k�z�p' �s Gaiosz, Γαιος, 'F�ld' szavak �sszet�tel�b�l). Az �kori g�r�g�k ugyanis a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�t tartott�k a F�ld k�zep�nek. A tenger leggyakoribb �kori r�mai neve Mare Nostrum, azaz „a mi tenger�nk” volt, illetve n�ha a Mare Internum („bels� tenger”) elnevez�st is haszn�lt�k. Ismert a H�t tenger egyikek�nt is.

A F�ldk�zi-tenger t�rk�pe

A F�LDK�ZI-TENGER �SSZEFOGLAL� GEOL�GIAI ISMERETEI

A F�ldk�zi-tenger ugyan a Tethys �s�ce�n �led�kein j�tt l�tre, azonban nem csak m�rete, hanem aljzat�nak szerkezete miatt sem tekinthet� �ce�nnak. Mai form�j�ban ingresszi�s eredet� tenger, azaz a tenger benyomul�sa r�v�n j�tt l�tre. Medenc�j�nek alj�t a messinai s�kr�zis sor�n l�trej�tt vastag, karbon�tos �led�kr�teg alkotja. K�t f� medenc�j�ben, a nyugatiban �s a keletiben t�bb k�l�nb�z� kisebb medenc�t azonos�thatunk. Gibralt�rt�l keletre, Spanyolorsz�g �s Marokk� partjai k�z�tt ter�l el az Albor�n-medence, amelyet az Albor�n-tenger t�lt ki. A sz�razf�ldi Spanyolorsz�g �s a Bale�r-szigetek k�z�tti tengerr�szt Bale�r-tengernek h�vjuk (a Katal�nia partjai el�tti r�szt Katal�n-tengernek is mondj�k). Ennek a m�ly�n tal�lhat� a nyugati medence legnagyobb �s legm�lyebb s�ks�ga. A 100 000 n�gyzetkilom�ter kiterjed�s� m�lytengeri s�ks�g �tlag 2600-3000 m�ter m�lyen helyezkedik el. Legm�lyebb pontja 3330 m�ter, a ter�let keleti sz�l�n. A Korzik�t�l �szakra tal�lhat� tengerr�szt Ligur-tengernek h�vjuk, legnagyobb m�lys�ge 2836 m�ter. A Tirr�n-tenger Korzika, Szard�nia, az Appennini-f�lsziget �s Szic�lia k�z�tti h�romsz�gben ter�l el. �szaki r�sze sek�ly kontinent�lis talapzat (self). D�lebbre a tenger fenek�t az egykori Tirrenio-massz�vum alkotja. Ehhez az �si, krist�lyos metamorf k�zetekb�l �ll� szerkezethez tartozik f�ldtanilag Szard�nia �s Korzika szigete is. A Tirr�n-medenc�ben, N�poly k�zel�ben tal�lhat� a nyugati nagymedence legm�lyebb pontja, 3730 m�terrel.
A Medditerr�neum nyugati �s keleti nagy medenc�it Szic�lia �s Tun�zia k�z�tt 145 kilom�ter hosszan egy �tlagosan mind�ssze 400 m�ter m�ly fen�kk�sz�b v�lasztja el. Ez szerkezetileg az �szak-afrikai Atlasz hegys�get, �s az it�liai Appennineket kapcsolja �ssze. A Szic�liai-�tj�r�ban, a tenger alatti h�ts�gb�l emelkedik ki M�lta, valamint t�bb m�s sziget, mint Pantelleria, Linosa, Lampedusa. Kelet fel� haladva a J�n-tenger k�vetkezik, amelyet a F�ldk�zi-tenger keleti nagymedenc�j�hez sorolunk, de id�nk�nt �n�ll� k�zponti medenc�nek is neveznek, hiszen ez a legnagyobb �s legm�lyebb r�sz-tenger. Ter�lete 616 000 n�gyzetkilom�ter. K�z�ps� r�sz�n az �tlagos v�zm�lys�g el�ri a 4000 m�tert. Keleti r�sz�n, a Peloponn�szoszt�l d�lnyugatra fekv� Hell�n-�rokban van a F�ldk�zi-tenger legm�lyebb pontja 5121 m�terrel. A F�ldk�zi-tenger keleti nagymedenc�j�nek r�sze az �gei-tenger a g�r�g szigetvil�ggal (180 000 n�gyzetkilom�ter). A Mediterr�neum keleti v�g�ben, T�r�korsz�g �s Egyiptom k�z�tt helyezkedik el a sz�kebb �rtelemben vett Levantei-tenger. (N�ha a F�ldk�zi-tenger eg�sz keleti nagymedenc�j�t, Szic�li�t�l Sz�ri�ig Levantei-medenc�nek nevezik). Az egyiptomi partok el�tti self kontinent�lis lejt�j�nek alj�n h�z�dik a 4834 m�ter m�ly Plinius-�rok, valamint a 3720 m�ter m�ly Strab�n-�rok. Ezek igazi �ce�ni maradv�nyok, a Tethys �s�ce�n al�buk�si z�n�j�nak a fennmaradt r�szei, amelyeket a N�lus hordal�kk�pja r�szlegesen felt�lt�tt. Ett�l �szakra, Kr�t�ig, a tengerfen�ken a gy�rt karbon�tos r�tegekb�l �ll� F�ldk�zi-tengeri h�ts�g tal�lhat�.

Raouch� l�tk�pe a bejr�ti tengerpart el�tt

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s