A D�l-k�nai-tenger a Csendes-�ce�n r�sze, amely d�lnyugaton Szingap�r �s �szakkeleten a Tajvani-szoros k�z�tt ter�l el. Mintegy 3,5 milli� km²-es ter�let�vel a F�ld egyik legnagyobb tengere. A D�l-k�nai-tenger K�n�t�l d�lre, a F�l�p-szigetekt�l nyugatra, Bruneit�l, illetve a malajziai Sabah �s Sarawak �llamokt�l �szaknyugatra, Indon�zi�t�l �szakra, a Mal�j-f�lszigett�l �s Szingap�rt�l �szakkeletre, az Indok�nai-f�lszigett�l �s Vietn�mt�l keletre hull�mzik. A D�l-k�nai-tengeri szigetek t�bb sz�z tagb�l �ll�, sziget�vet k�pez� szigetcsoport.
A Nemzetk�zi Hidrogr�fiai T�rsas�g defin�ci�ja szerint a D�l-k�nai-tenger d�lnyugat-�szakkeleti ir�nyban ny�jt�zik, d�li hat�ra a d�li sz�less�g 3 foka Szum�tra d�li r�sze �s Kalimantan (Karimata-szoros) k�z�tt, �szaki hat�ra a Tajvani-szoros Tajvan d�li cs�csk�t�l a sz�razf�ldi K�na fucsieni partjaiig. A D�l-k�nai-tenger nyugati oldal�n ny�lik a Thai (Szi�mi)-�b�l. A tenger az el�nt�tt kontinent�lis talapzat felett hull�mzik. A legut�bbi j�gkorszakok idej�n a tengerszint t�bb sz�z m�terrel alacsonyabb volt �s Borne� �sszef�gg�tt az �zsiai kontinenssel. A tengert hat�rol� �llamok �s ter�letek �szakr�l indulva, az �ra j�r�sa szerint: K�na sz�razf�ldje, Maka�, Hongkong, Tajvan, F�l�p-szigetek, Malajzia, Brunei, Indon�zia, Szingap�r, Thaif�ld, Kambodzsa �s Vietn�m. A tengerbe �ml� fontos foly�k k�zt van a Gy�ngy-foly�, a Min-foly�, a Csiulong-foly�, a V�r�s-foly�, a Rajang-foly�, a Pahang-foly� �s a Pasig-foly�. A D�l-k�nai-tenger mintegy 45 milli� �vvel ezel�tt ny�lt sz�t, amikor a Vesz�lyes F�ldek nev� sz�razf�ld elsodr�dott K�na t�mbj�t�l.

A D�l-k�nai-tenger t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s