A Jeges-tenger az Arktisz k�r�l hull�mz� nagy kiterjed�s� v�zt�meg, mely egy�ttal a n�gy legnagyobb vil�gtenger egyikek�nt is ismert. R�gebbi neve �szaki-Jeges-tenger, �m egy �jonnan megalkotott gondolat menet szerint �szaki-sarki-�ce�n.
Medenc�je nagyj�b�l k�r alak�, ter�lete 14 090 000 km² bele�rtve a Baffin-�bl�t, a Barents-tengert, a Beaufort-tengert, a Csukcs-tengert, a Kelet-szib�riai-tengert, a Kara-tengert, a Gr�nlandi-tengert, a Hudson-�bl�t, a Laptyev-tengert �s a Feh�r-tengert. Ezek n�lk�l ter�lete 10 512 000 km². Partvonala 45 389 km. Majdnem teljesen k�r�lz�rja a sz�razf�ld: Eur�zsia, �szak-Amerika, Gr�nland, �s sok sziget. A Csendes-�ce�nnal a Bering-szoroson k�zlekedik, az Atlanti-�ce�nnal pedig a Gr�nlandi-tengeren, a Norv�g-tengeren �s a Baffin-�bl�n. Medenc�j�t k�t r�szre osztja a Lomonoszov-h�ts�g: az Eur�zsiai vagy Nansen-medence 4000–4500 m m�ly, az �szak-amerikai vagy Hiperboreai-medence kb. 4000 m m�ly. Eur�zsia kontinent�lis talapzata miatt a Jeges-tenger �tlagos m�lys�ge csak 1038 m. A tengerbe a legt�bb vizet az �szak-atlanti-�ramlat hozza, kisebb r�sze a Csendes-�ce�nb�l �rkezik a Bering-szoroson. A legnagyobb kifel� halad� �raml�s a Kelet-gr�nlandi, amiben a Labrador-tenger �s Kanada fel� �mlik a hideg v�z. A v�z h�m�rs�klete �s s�tartalma szezon�lisan v�ltozik, a j�ghegyek olvadnak, illetve visszafagynak. A v�zfel�let legnagyobb r�sz�t eg�sz �vben j�g bor�tja, mivel a h�m�rs�klet legt�bbsz�r 0 �C alatt van. Ez a ter�let a legf�bb forr�sa az Egyenl�t� fel� hatol� hideg szeleknek, amik a m�rs�kelt �g�vben es�t �s havaz�st okozhatnak.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s