Az el�z� sz�sszenetek sor�n megismerhett�tek a legnagyobb �ce�nok k�t el�kel� helyezettj�t, viszont m�g nem esett sz� a kakukktoj�snak is mondhat�, s Antarktiszt k�r�l �lel� �ce�nr�l, a D�li-�ce�nr�l. Neve miatt a f�ldrajztudom�ny legvitatottabb vil�gtengerek�t hull�mzik a D�li-sark k�r�l, hiszen a F�ldrajzi n�v Bizotts�g m�ig nem hajland� elfogadni, mint �t�dik �ce�nt (ehelyett megmaradtak ann�l, hogy a negyedik, s "tenger-sz�mba" vehet� nagy v�zt�meg a Jeges-tenger). Az �ce�n, hab�r elnevez�se j� ideje ismert, csak megk�zel�t�leg 30 �ve ismert hivatalosan, melyet az IHO-nak k�sz�nhet.
A D�li-�ce�nt az Antarktiszi-�raml�s alkotja, amely a F�ld�n egyed�l�ll� a maga nem�ben.Az Antarktiszi �raml�s 21 ezer km hossz�, �r�k�s keletre tart� �tj�n 130 milli� m³ vizet sz�ll�t m�sodpercenk�nt. Ezzel ez a vil�g legnagyobb �ramlata, a v�zmennyis�g sz�zszor t�bb, mint a F�ld �sszes foly�j�nak v�zhozama egy�ttv�ve. Az egyetlen, amely mind a 360 hossz�s�gi k�r�n �thalad, k�rben az Antarktisz k�r�l, 4 �s 5 ezer m�ter k�z�tti m�lys�gben. A hivatalos meghat�roz�s szerint a 60. sz�less�gi k�r �s az Antarktisz k�z�tti v�zgy�r� tartozik ide.
A D�li-�ce�n viz�nek h�m�rs�klete -2 �s 10 �C k�z�tt v�ltozik. Az eg�sz ter�leten k�rben, a 40. sz�less�gi k�rt�l a d�li sarkk�rig szinte eg�sz �vben er�s ciklon�lis viharok tombolnak, a Coriolis-er� �s a folyamatosan f�j� nyugati sz�l keletre mozgatja �ket. Itt f�jnak a F�ld�n a leger�sebb �s legkitart�bb szelek. A t�li h�napokban (m�just�l szeptemberig) er�sebb a sz�l �s jelent�s a j�gk�pz�d�s, a Csendes-�ce�ni oldalon �ltal�ban a 65., az Atlanti szektorban az 55. sz�less�gi fokig h�z�dik fel a j�g.

A D�li-�ce�n t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s