|
A vilg msodik legnagyobb cenja: Atlanti-cen
Az Atlanti-cen, habr ezstrmet szerzett tabellnkon, mgis az egyik legnagyobb kiterjedst magnak mond vztmeg, hiszen sszes terlete tbb, mint 106 milli nkm, ami azt jelenti, hogy durvn a Fld 20%.t magnak tudhatja. Hatrait nyugat fell az amerikai kontinens, keletrl Eurpa s Afrika, szakrl a Jeges-tenger, dlrl a Dli-cen alkotja. Egyes nzetek a Jeges-tengert, illetve annak bizonyos rszeit az Atlanti-cen rsznek tekintik. Hasonlan megosztottak a geogrfusok a Dli-cen megtlsben, az elnevezs csak 2000-ben vlt hivataloss, sok trkpen a tradicionlis 3 cen, gy az Atlanti is, az Antarktiszig tart. Az Atlanti-cenhoz tartozik a Fldkzi-tenger is, annak nyugati medencjben gy az cen - kzvetve - hatros zsival is. Az cen a mestersgesen ptett Panama-csatornn keresztl ll kapcsolatban a Csendes-cennal. Afriktl dlre a keleti 20. hosszsgi fok (meridin) az Atlanti- s az Indiai-cen hatra. A Jeges-tengerrel alkotott tengeri hatrvonala a Grnlandtl Izland NY-i sarkig, majd annak K-i sarktl a Spitzbergk dli cscsig s onnan szak-Norvgiig, az szaki-fokig tart. Dlen a 60. szlessgi fokig tart az Atlanti-, az attl dlre es terlet a Dli-cen.
Viznek startalma tlagosan 33-37 ezrelk kztt mozog, s a medrben hullmz vztmeg - ha alapul vesszk peremtengereit is - sszesen 354,7 milli km³. A vz startalma ehhez mrten a parotik kzelben ,a folyk hatsra alacsonyabbm a 25. szlessgi krk krnykn magasabb, de a vzben oldott s mennyisge regionlisan is sokat vltozik az v sorn. Ehhez mrten pl.elszeparltsga lvn a az szak-atlanti Sargasso-tenger sokkal ssabb, mint a krnyezetben lv tengerek egytt vve. Tovbbi jellemzje mg az is, hogy az Egyenlt kt rszre, az szaki-s Dli-Atlanti-cenra tagolja. A felszni vz hmrsklete az gvtl s a tengerramlatoktl fggen szles rtkek kztt vltozik. Leghidegebb rszein -2 C, a trpusokon elri a 29 C-ot is. A mrskelt vben a legnagyobb a vzhmrsklet ingadozsa (7-8 C). A Coriolis-er miatt az Atlanti-cen szaki medencjben az ramutat jrsval egyez irny az ramls, a dli medencben ezzel ellenttes.
Az Atlanti-cen trkpe

|