A Csendes-�ce�nr�l nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a F�ldkereks�g legnagyobb �ce�ni k�zege, hiszen teljes kiterjed�se alapj�n lefedi F�ld�nk ter�let�nek durv�n 35%-�t, ami sz�mokban kifejezve - hozz�t�ve peremtengereit is - 181,34 milli� km²-t tesz ki. Nev�t a Magell�n �ltal megalkotott Mare Pacificum, azaz "csendes tenger" kifejez�s ut�n kapta. Az �ce�n hat�rait �szakr�l az Arktisz, d�lr�l az Antarktisz, nyugatr�l �zsia �s Ausztr�lia, keleti ir�nyb�l pedig Amerika k�pezi. Tov�bbi fontos jellemz�je, az Egyenl�t� k�t r�szre, az �szaki-�s D�li-Csendes-�ce�nra osztja, valamint �tlagos m�lys�ge 4188 m. Legm�lyebb pontj�t a t�bb, mint 11 ezer m m�ly Mariana-�rok, legmagasabb pontja pedig Tahitin tal�lhat�, melyet a 2241 m magas Orohena-hegy testes�t meg sz�munkra. A Csendes-�ce�n azonban nemcsak alap adatainak ok�n ad okot csod�lkoz�sra, hanem a medenc�je �ltal tartalmazott v�zmennyis�g tekintet�ben is, hiszen ennek �sszes �rtartalma - e ponton is ide sorolva peremtengereit - 714,41 milli� km³. E vonalon tov�bb menve fontos szempont m�g kapcs�n az is, hogy vize a sarkk�r�k k�zel�ben szinte mindig fagyos, ellenben az Egyenl�t� k�rny�k�n 25-30 C�-os. A magasabb h�m�rs�klet okozta kicsap�d�s miatt az Egyenl�t� k�r�li vizek kev�sb� s�sak, a sarkk�zeli vizek pedig a kevesebb p�rolg�s miatt kisebb s�tartalm�ak, mint a t�r�t�k k�rny�k�n. A Csendes-�ce�n legforr�bb pontj�t, 378 �C-ot Vanuatu k�zel�ben, 1850 m�ter m�lyen m�rt�k.
A Csendes-�ce�n �szaknyugati r�sz�nek m�ly�n helyezkedik el a Tamu-massz�vum kialudt pajzsvulk�n, amelyet a F�ld legnagyobb vulk�nj�nak sejtenek. Az �szaki-Csendes-�ce�nban a felsz�nk�zeli v�z kering�se az �ramutat� j�r�s�val megegyez�, a d�liben azzal ellent�tes. A 15. sz�less�gi k�r ment�n nyugati ir�nyba halad� �szaki egyenl�t�i �ramlat a F�l�p-szigetekn�l �szakra fordulva a Kurosio (Jap�n) �ramlatban folytat�dik. A 45. fokn�l keletre fordul� Kurosi�b�l kiv�lik az �szakra tart� Aleut �ramlat, a d�li �g pedig az �szaki egyenl�t�i �ramlathoz kapcsol�dik. A kett�v�l� Aleut �ramlat �szaki �ga a Bering-tengerben egy az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes �raml�s, d�li �ga pedig a Kaliforniai �ramlat. A nyugati ir�ny� D�li egyenl�t�i �ramlat �j-Guine�n�l d�lre fordul, majd az 50. fokot el�rve keletre csatlakozik az Antarktisz k�r�li �ramlathoz. Chile partjain�l ebb�l v�lik ki a Humboldt-�ramlat.

A Csendes-�ce�n t�rk�pe

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s