Nem v�letlen, hogy t�k�nt defini�lom harmadik, tavakkal foglalkoz� cikk�nk f�szerepl�j�t, hiszen az egyetlen olyan term�szeti k�pz�dm�ny, melynek nev�n m�ig vit�znak a tud�sok. Egyesek ugyanis t�k�nt, m�sok tengerk�nt hivatkozz�k. Mindennek ellen�re a Kaszpi-tenger a vil�g legnagyobb lefoly�stalan t�k�pz�dm�nye, melynek legm�lyebb pontj�t a Kaszpi-m�lyf�ld jelenti, mely annak idej�n tengerfen�k szerep�t t�lt�tte be. A m�lyf�ld legm�lyebb pontj�nak m�lys�ge -130 m, �tlagos m�lys�gi �rt�ke pedig -28 m. Maga, a t� egy mintegy 300 ezer n�gyzetkilom�teren elter�l�, t�k�pz�dm�ny, mely lok�ci�ja alapj�n Eur�pa �s �zsia kontinent�lis perem�n helyezkedik el �s fels�gter�let�n �t �llam, Oroszorsz�g, Azerbajdzs�n, T�rkmeniszt�n, Kazahszt�n �s Ir�n osztozik. Ebb�l fakad�an az �t orsz�g k�ptelen megegyezni a hat�rok megh�z�s�nak mik�ntj�r�l, ami azt eredm�nyezte, hogy Ir�n od�ig is elment, hogy saj�t haderej�t is bevesse konkurens �llamai ellen.
A Kaszpi-tenger tov�bbi saj�ts�ga m�g, hogy ter�let�rt�k�t tekintve, ami ugyeb�r meghaladja a 370 ezer n�gyzetkilom�tert, N�metorsz�g �s Belgium egy�ttes ter�let�vel �r fel, s legnagyobb m�lys�g�t is sz�m�tva a vil�g harmadik legm�lyebb tava is, noha igaz, �szaki r�sze ennek ellen�re meglehet�sen sek�ly. Emellett az sem elhanyagoland� eset�ben, hogy sz�mos sziget h�l�zza be, melyeknek csak t�red�ke lakatlan. Legf�bb szigetei k�z�tt megeml�tend� Bulla, �ikil, �ilov, Gil, Nargin �s Pirallahı. Ezen adatokon t�lmen�en viz�t – annak ellen�re, hogy lefoly�stalan ter�leten ter�l el -, �sszesen 130 kisebb-nagyobb foly� t�pl�lja, melyek k�z�l kilenc r�ad�sul deltatorkolattal �mlik bel�. M�retei - pont abb�l fakad�an, hogy �zsia �s a F�ld egyik legnagyobb kiterjed�s� tava, leny�g�z�k: 

• v�zfelsz�ni ter�lete: 371 000 km²
• v�zgy�jt� ter�lete: 3 500 000 km²
• v�zt�rfogata: 78 200 km³
• partszakaszainak hossza: 6500 km
• hossz�s�ga: 1200 km
• sz�less�ge: 435 km
• legnagyobb m�lys�ge: 1025 m

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s