Nem v�letlen, hogy F�ldrajzi sz�sszenetek c. cikkvil�gunk els� versenyz�jek�nt a Himal�ja legismertebb cs�cs�t, a Csomolungm�t hozom nektek, hiszen felett�bb �rdekes hegycs�csr�l van sz� eset�ben.
A mintegy 600 000 km2-en, �v alakban elhelyezked� �s �tlag 5500 m magas cs�csokkal meg�ldott hegyorom t�bb, mint 40 milli� �vvel ezel�tt gy�r�d�tt fel az im�nt eml�tett kett�shat�r f�l�, amikor is az Indiai-k�zetlemez neki�tk�z�tt az Eur�zsiai-litoszf�ralemeznek, ezzel felsz�nre tolva az alatta rejl� tengeri �led�krendszereket. Ennek ok�n a Csomolungma teh�t nem nevezhet� vulkanikus hegys�gnek, mivel alap fel�p�t� k�zete a m�szk�, mely az egykori meleg �ce�nokban �lt m�szv�zas �l�l�nyek k�v�lett� v�l�s�val keletkezett. A Mount Everest e cs�cs�r�l azt illik tudni, hogy neve etimol�giailag tibeti eredet�, mely magyar ford�t�sban annyi tesz: a F�ld Istenasszonya, alakja pedig egy h�romoldal� g�la k�p�t mutatja fel�nk, mely felsz�nform�t a gleccserek erod�l� tev�kenys�g�nek k�sz�nheti. Magass�g�val kapcsolatban viszont t�bb te�ria is kering az �terben, ugyanis a kutat�k m�sk�pp �rj�k le azt. Els�k�nt 1856-ban m�rt�k fel magass�g�t, akkor 8839,2 m-re becs�lt�k, majd mintegy 100 esztend�vel k�s�bb ugyanezen sz�m�t 8844 m-re v�ltoztatt�k. V�g�l egy �jabb, 2020-ban kelt nep�li-k�nai k�z�s m�r�s �llap�totta meg val�di magass�g�t, ami pedig 8848,86 m lett, belesz�m�tva persze a cs�csot fed� h�-�s j�gsapk�t egyar�nt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s