Az �p�let kivitelez�se nem tekint vissza r�gm�lt intervallumra, ugyanis konstrukci�s munk�latai 2004-ben kezd�dtek meg Adrian Smith, �p�t�szmester tervei alapj�n. A Khalifa meg�p�t�s�re az�rt volt sz�ks�ge a dubaji korm�nyzatnak, mert az akkort�jt olaj-k�zpont� gazdas�got turizmus-orient�lt �gazatt� szerett�k volna alak�tani, s �ltala nemzetk�zi szinten m�g t�bb befektet�re �s nagyobb h�rn�vre k�v�ntak szert tenni. A hatalmas, mintegy 334 000 m² kiterjed�s� ter�leten elhelyezked�, 163 emeletb�l �ll� �s �sszesen 828 m magas �p�letkomplexum kivitelez�s�hez a mostoha sivatagi k�r�lm�nyek ok�n olyan speci�lis �sszet�tel� vasbetonra volt sz�ks�g, melynek egyszerre kell statikailag j� al�t�maszt�st adnia az �p�letnek �s kiv�l� ellen�ll�st tan�s�tania a helyi, ak�r 50 fokos h�s�ggel szemben is. �p�t�s�n�l �pp az el�z�leg kihangs�lyozott k�rnyezeti hat�sok �s a mind jobb statikai kialak�t�s miatt arra t�rekedtek, hogy egyr�szt a szerkezet betonegys�geit a h�v�sebb �jszakai id�szakban �nts�k, m�g a talapzatnak sz�nt 45 ezer k�bm�ternyi �s 192 db betonelemet egyenk�nt 50 m m�lyre �ss�k. A teljes �p�tm�ny felh�z�s�hoz �sszesen t�bb, mint 300 ezer k�bm�ter betont �s 39 ezer tonna betonac�lt, homlokzat�nak fed�sre pedig hozz�vet�legesen 170 000 m²-nyi �veget haszn�ltak fel, m�g fel�p�t�s�hez 22 milli� munka�r�ra �s 12000 munk�s kitart� munkav�gz�s�re volt sz�ks�g. �rdekess�gk�pp az hozz�teend� a t�rt�nethez, hogy a legfels� szintek ac�llemezeit a rendszerv�lt�s ut�n lebontott berlini K�zt�rsas�g Palota megmaradt falszerkezet�b�l nyert�k ki. Ezen k�v�l homlokzat�t �sszesen 26000 db hermetikusan z�r�d�, teflonbevonatos dupla �veg fedi, melyek er�ss�g�kb�l ad�d�an ak�r a 250 km/h-s sz�ll�k�seknek is ellen�llnak.
A Khalifa alaprajza egy p�kliliomot form�l�, absztrakt alakzatra hasonl�t, melynek kialak�t�sa egy�ttal egyszerre �tv�zi a modern �p�t�szet �s az iszl�m vall�s st�lusjegyeit. A h�rom sziromlev�llel ell�tott forma egy olyan k�zponti mag k�r�l helyezkedik el, melyb�l a szirmok spir�lis form�ban el�gazva v�lnak egyre kisebb� a torony tetej�ig, ahol a legfels� szint kileng�se 1.2 m-t tesz ki. A vil�g legmagasabb �p�let�nek sz�m�t� �p�let 163 elemelet�b�l 37-en a Giorgio Armani �ltal tervezett luxushotell�nc helyezkedik el, melynek berendez�si t�rgyai is Armani keze munk�j�t dics�rik. E vonalon tov�bb menve a vil�g leggyorsabb liftje is itt ker�lt beszerel�sre, mely 64 km/h sebess�ggel rep�ti fel utasait emeleteire. A Khalifa r�szben a turist�k sz�m�ra is l�togatgat�, ugyanis a 124. �s 148. emeleten kil�t� �zemel, melyek k�z�l el�bbi 360 fokos panor�makil�t�st ny�jt a leny�g�z� sz�ps�g� v�rosra. Az �p�tm�ny m�v�szett�rt�neti �sszefoglal�j�nak v�g�n m�g �rdemes megeml�ten�nk �jszakai kivil�g�t�s�t is, hiszen err�l mintegy 6000 f�nyforr�s gondoskodik, ezzel val�di f�nypar�d�-helysz�nn� v�ltoztatva a vil�g legmagasabb toronyh�z�t.

A Burj Khalifa jelennleg a vil�g legmagasabb �p�lete

Vide� r�la

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s