Igen, val�ban j�l olvass�tok, hiszen a Hagia Sophia nem jelenleg ismert k�ls� elrendez�se, hanem �nmag�ban is monument�lisnak nevezhet� �p�letk�nt �p�lt 532-37 k�z�tt, I. Constantinus cs�sz�r megrendel�s�re. Az �p�tkez�sen 10 ezern�l is t�bb �p�t�munk�s dolgozott, s a legf�bb ir�nyad� ism�rv felh�z�s�n�l az volt, hogy el�dj�nek t�bbsz�ri le�g�se miatt eset�ben nem alkalmazhatta fa �p�t�elemeket, valamint annak dac�ra, hogy a felhaszn�lt k�vek j�r�szt aj�nd�kk�nt ker�ltak az �p�tkez�s helysz�n�re, m�gis a kor legdr�g�bban �letre keltett �p�let�nek sz�m�tott.
A k�v�lr�l d�sztelen, t�meg�ben meglehet�sen nyomaszt� hat�s� �p�let bel�l rendk�v�l l�gies benyom�st kelt, aminek pomp�s bels� ter�be nappal sz�nes �vegablakokon kereszt�l hatol be a f�ny. A templom egyik �rdekess�ge az „izzad� oszlop”. A k�zet ugyanis az alatta elter�l� v�zt�roz�b�l folyamatosan nedvess�get sz�v fel, amely az oszlop oldal�n ki�tk�zik.

A babona �gy tartja, hogy aki az oszlopot meg�rinti, annak k�v�ns�ga teljes�l.

Ez�rt bronzzal fedett oldal�n m�r kisebb lyuk keletkezett a m�sf�l �vezred sor�n itt meg�rintett ter�leten.
Az Hagia Sophia �p�t�szeti megold�sai t�bb �vsz�zadon kereszt�l jelentettek kih�v�st a legnagyobb �p�t�szeknek. A neves t�r�k �p�t�sz, Sinan, amikor 80 �ves kor�ban, 1569-ben elkezdte az Edirnei Selimiye dzs�mi �p�t�s�t, teljes�tm�ny�t az Hagia Sophi�hoz m�rte �s b�szk�n jelentette ki, hogy siker�lt annak kupola�tm�r�j�t 4, magass�g�t 6 r�ffel t�lsz�rnyalnia. Jelenlegi, iszl�m hagyom�ny� kialak�t�s�t Konstantin�poly t�r�k elfoglal�sa ut�n kapta, ekkor ugyanis iszl�m k�rh�z, temetkez�si hely �s n�gy minaret is ki�p�t�sre ker�lt k�rnyezet�ben.

Az Hagia Sophia �p�lete (balra) �s pomp�s, hatalmas bels� tere (jobbra)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s