A Nagy-Szulejm�n vagy t�r�k�l: Suleymaniye mecset az Oszm�n �p�t�szet egyik legkiemelked�bb �p�lete, mely az Isztambult alkot� h�t domb egyik�nek lejt�j�n, az Aranyszarv-�b�l partj�n magasodik. A monument�lis m�retekkel meg�ldott �p�tm�nyt a zseni�lis �p�t�szeti tud�s�r�l ismert Mimar Sinan pasa �p�tette a F�nyess�ges Szult�n parancs�ra az isztambuli harmadik domb t�v�ben, s kialak�t�s�n�l a biz�nci st�lust �tv�zte az oszm�n �p�t�szet saj�toss�gaival. A monument�lis m�retekkel meg�ldott mecset fel�p�t�se 1550-57 k�z�tt, �sszesen h�t �vig tartott, �s annak ellen�re, hogy �p�t�szmestere az el�z�leg eml�tett �s a sz�besz�d szerint �p�t�si tervek n�lk�l dolgoz� Sinan mester volt, m�gsem zajlott z�kken�mentesen, hiszen az ehhez sz�ks�ges alapanyagok beszerz�se nem volt k�nny� feladat. A beszerz�st t�bb k�r�lm�ny is nehez�tette, melyek k�z�tt kihangs�lyozand�, hogy a kincst�r r�szben kiapadt, mivel Szulejm�n akk�pp rendelkezett, hogy az � tisztelet�re �p�tend� komplexum emberfeletti pomp�j�nak el�r�se �rdek�ben semmin ne sp�roljanak a mesterek. Ebb�l kifoly�lag t�rt�nt meg az, hogy az �p�t�anyag egy r�sze Iskenderiy�b�l, Baalbekb�l �s r�szint a Topkapi Palota egyes antik m�eml�kei k�z�l ker�lt ki. Feljegyz�sek szerint az �p�tkez�sen �sszesen 5723 �p�t�munk�s, k�zt�k kereszt�ny �s muszlim vall�s� egy�n, dolgozott �jt nappall� t�ve, �s a r� ford�tott �sszeg meghaladta a t�bb milli�rd magyarforintos �sszeget is.
Sinan mester az �p�tkez�s sor�n v�gig arra t�rekedett, hogy egy leveg�s bels� t�rrel rendelkez�, t�k�letes n�gyzet form�j�t mag�ra �lt� �p�letegy�ttest hozzon l�tre, melyen bel�l annak �rdek�ben, hogy a f�kupol�t al�t�maszt� hatalmas f�loszlopokat elrejtse, csegelyek �s gal�ri�k l�trehoz�s�val toldotta meg mesterm�v�t. Ennek eredm�nyek�pp Suleymaniye-dzs�mi egy 59x58 m, azaz durv�n 4500 nm alapter�let� ter�leten elter�l�, �t bej�rattal, s szinte a mecset nagys�g�val megegyez� nagys�g� udvarral meg�ldott �p�letk�nt n�tt ki a f�ldb�l, melynek 53 m magas �s 27.25 m �tm�r�j�, valamint 32 db f�lk�r�v z�r�d�s� ablakkal ell�tott f�kupol�j�t - az Hagia Sophi�hoz hasonl�an - kett�, �szak-d�li elhelyezked�s� f�lkupola t�masztja al�, falazat�t pedig h�rom-h�rom szam�rh�t�v-kialak�t�s� ny�l�sz�r� �s hossz�k�s, n�gysz�g form�j� ablakok t�rik �t. Oszm�n szok�sjog szerint n�gy, egyenk�nt 76 m magas, 10 erk�llyel �s ac�lsisakkal ell�tott ceruza form�j� minaret hat�rolja, melyeknek k�l�n-k�l�n is jelent�s�g�k van Szulejm�nra tekintve; ugyanis a n�gy kecses �p�letr�sz azt jelenti, hogy Isztambul (r�gi, t�rt�nelmi nev�n: Konstantin�poly) elfoglal�sa �ta a negyedik, m�g a 10 erk�ly, hogy az Oszm�n Birodalomnak pedig a tizedik uralkod�ja volt.

A Suleymaniye naplement�ben is gy�ny�r�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s