|
Mecset, melyet egy szomor esemny ihletett: Az isztambuli ehzade-mecset
Az isztambuli ehzade-mecsetet els Szulejman szultn emeltette, miutn trnrkse s egyben kedvenc fia Mehmet herceg 21 ves korban himl kvetkeztben elhunyt. Szulejman teljesen sszetrt gyermeke elhallozst kveten, oly mrtkben, hogy sszesen 40 napon t gyszolta a herceget. Maga a komplexum egy pazar dsztssel elltott mauzleum, melyet a kor neves ptsze Mimar Sinan Pasa ptett azon a helyen, ahol a fnyessges szultn meggyszolt a szeretett fit. Az egyttest gy lltotta ssze, hogy udvarba mrvnyokkal szeglyezett csarnokon keresztl lehessen bejutni, melynek kzepn egy gynevezett sadravan, avagy msik nevn tisztlkod kt is helyet kapott. Kzponti kupoljt gy ksztettk el, hogy minden irnybl egy fl kupola lelje krl, mint egy lhere alakzatot mintzva. Ez a megolds azonban meglehetsen kedveztlenl hatott a kor ptszeti technikira, mivel a kzponti tmpillreket elvlaszt hatssal br, ezrt Sinan a ksbbi munkssga sorn felhagyott vele. Srkertjben t trbe tallhat, melyek kzl megemltend Mehmet Herceg sremlke, amely fltt perzsa betkkel rott szveg jelzi elhunytnak dtumt, amely 1543. Noha a mecset bels dsztseit tekintve igen sznpompsnak tnik, mgis az egyszersget hordozza magn, aminek legkzvetlenebb oka az, hogy megptsekor Sinan pasa galria nlkli megoldsokat alkalmazott.
A mecset plete (balra) s kupolinak elrendezse bellrl (jobbra)

|