Ahhoz, hogy meg�rts�k, mi�rt tellett 14 esztend�be az Operah�z fel�p�t�se, eg�szen az 1940-es �vek v�g�ig kell visszatekinten�nk gondolatban, amikor is az �j-d�l-walesi zenei konzervat�rium igazgat�ja, Eugene Goossens �j helysz�nt keresett a nagyobb n�v�j� kamarazenei el�ad�sok megval�s�t�s�hoz. A nagyobb hely l�trehoz�sa az�rt v�lt sz�ks�gess� Goosseons sz�m�ra, mert az akkoriban a rendezv�nyek c�lj�ra haszn�lt V�rosh�za koncertterme nem el�g�tette ki az elv�r�sokat. �pp e megfontol�sb�l az akkori minisztereln�kh�z fordult seg�ts�g�rt, aki egy nagyobb, t�gasabb belter� �p�let, Operah�z fel�p�t�s�t t�zte napirendre. Az �p�let �p�t�s�re azonban csak 1954-ben �rtak ki p�ly�zatot, melyre 32 orsz�g 233 �p�t�sze ny�jtotta be p�lyamunk�j�t, de v�g�l k�z�l�k csak egy, addig ismeretlen architektor, a d�n Jørn Utzon munk�it fogadta el a bizotts�g, �m az �p�tkez�sek m�r a tervezett id�pont el�tti megkezd�s�kt�l fogva sz�mos probl�m�ba �tk�ztek. Ezek k�z�l a legegetver�bb gondot a k�sz tervezet n�lk�l t�rt�n� felh�z�s, a csapad�kv�z elvezet�s�nek probl�m�ja, a zord id�j�r�s �s az ezek miatt bek�vetkezett szerz�d�sm�dos�t�s szempontja jelentette, amihez hozz�ad�dott, hogy az 1963-ra elk�sz�lt p�dium tart�elemei nem voltak el�g er�sek az �p�tm�ny tet�szerkezet�nek megtart�s�ra, ez�rt ezeket �jra fel�p�tett�k, valamint hogy e v�ratlan fordulatok mellett akadt egy �t�dik probl�ma is, mely pedig magukat, a betonh�jakat �rintette, ugyanis ezeknek nem hat�roztak meg konkr�t geometriai form�t, aminek ok�n egyfajta parabola-sorozatk�nt defini�lt�k �ket. Tervez�s�ket az Ove Arup m�rn�kg�rd�ja v�llalta el, azonban v�geredm�nyben a l�trehoz�suk olyan k�lts�ges lett volna a v�rosvezet�s sz�m�ra, hogy azok befagyaszt�sa mellett d�nt�ttek. Mindezen probl�m�k apr�nk�nti kik�sz�b�l�s�vel v�g�l a 1972-re k�sz�lt el v�glegesen,s az �p�letet v�g�l II. Erzs�bet kir�lyn� avatta fel fent nevezett �vben �ri�si �nnepl�s k�s�ret�ben.
Az Sydney Operah�z m�v�szett�rt�neti szempontjai szerint igencsak legek nagy k�nyv�be ill� �p�let, hiszen a pl. a tet�szerkezet�t fed� tet�csemp�kb�l �sszesen 1,2 milli� db jutott neki. Csemp�i, hab�r messzir�l feh�rnek t�nnek, val�j�ban t�rt feh�r �s kr�msz�nben pomp�znak. Emellett itt tal�lhat� a vil�g legnagyobb mechanikus orgon�ja mely hangszert 10 ezern�l is t�bb s�ppal �ldotta meg tervez�je, valamint a legnagyobb sz�npadi f�gg�nye is, amely tetej�t�l az alj�ig mintegy 90 m. A le�r�s marg�j�ra fontos kihangs�lyoznunk m�g a h�t�s-f�t�si rendszer�t is, hiszen ennek hossza 35 km, melyen kereszt�l keringeti a hideg-meleg vizet a rendszer, gondoskodva a teljes komplexum h�t�s-f�t�s�r�l az �v minden szak�ban.

Az Operah�z fest�i sz�ps�g�, monument�lis �p�lete a Port Jackson-�b�lben

Vide� r�la

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s