A Casa Batll� �p�let�t Barcelona egyik, az 1900-as �vek elej�n elitnek sz�m�t� utc�j�ban, a Passeig de Gr�ci�n kezdt�k el �p�teni a k�z�poszt�ly-b�li Batll�-csal�dnak, akinek csal�df�je, Josep Batll� lak��p�letet v�s�rolt el�bbi utc�ban. A lelakott �p�let fel�j�t�s�val a Casa Mil� �p�t�szmester�t, Antoni Gaud�t k�rte fel 1904-ben, aki e k�r�shez h�ven hozz� is l�tott a tervek elk�sz�t�s�hez. Gaud� ez esetben az eredeti �p�tm�ny meghagy�s�val alkotott, de m�gis �jat, hiszen tervei k�z�tt szerepelt itt tervei k�z�tt szerepelt a term�szetk�zelis�g megjelen�t�se, m�ghozz� oly m�don, hogy �ltala az eg�sz �p�let k�lleme egyfajta h�ll� pikkelyes test�re hasonl�tson. Ebb�l a szokatlan, m�r-m�r k�l�nc design-param�terb�l kifoly�lag kapta helyi elnevez�s�t, mely ugyeb�r a Csontok H�za lett.
elnevez�s�t nemcsak k�ls�, hanem bels� kialak�t�sa ok�n is hely�n val�nak vehetj�k, hiszen – a Casa Mil�-hoz hasonlatosan – ez a lak�st�mb is egyenetlen falkialak�t�s�r�l h�res; ugyanis j�form�n itt sem tal�lunk egyetlen egyenes falszakaszt sem, hiszen minden egyes r�sze valamely ir�nyban csavarodik. Emellett falait az udvar fel�l mozaiklapok fedik, melyek a fels� emeletn�l s�rga sz�nben kezd�dnek, v�g�l az als� szinten z�ldesk�k �tmenetben v�gz�dnek. Ugyanez a kialak�t�s igaz a tet�szerkezet, a szell�z�ny�l�sok �s a k�m�nyf�k eset�ben is, hiszen el�bbieket �vegmozaikokkal, ut�bbit �vegm�zzal vont ker�mialapokkal �kes�tette. A ker�mialapok, csemp�k �s �vegmozaikok elhelyez�se saj�tos, pikkelyszer� elrendez�st mutat, amivel Gaud� azt k�v�nta el�rni, hogy alkot�sa mind jobb hasonl�s�got mutasson egy h�ll�, legink�bb s�rk�ny, vagy dinoszaurusz test�vel, s emellett a csemp�k szerepe fontos a falazat szempontj�b�l, hiszen csempemozaikjai az udvar f�l�l be�rkez� f�ny egyenletes eloszl�s��rt �s a f�nyvisszaver�s t�k�letes�t�s��rt felelnek. Ablakainak �s ny�l�sz�r�inak mint�zat�t, s�t m�g az egyes falakr�l visszak�sz�n� arannyal festett absztrakt form�kat is a term�szet ihlette, hiszen az ablak�vegeken l�that� mint�k csigah�z-form�ra, a falfest�s pedig k�gy�b�rre eml�keztet benn�nket.
A Casa Batll� �rdekess�ge im�ntieken fel�l m�g abban is megnyilv�nul ez volt Gaud� egyetlen olyan remekm�ve, melyet a barcelonai v�rosvezet�s „az �v �p�lete” d�jra jel�lt 1906-ban, azonban a d�jat v�g�l m�s �p�t�sznek �t�lt�k oda. V�gsz�k�pp az term�szetesen hozz�adand� a t�rt�nethez, hogy hab�r a legjobb �p�let d�j�t nem is, de az UNESCO Kultur�lis Vil�g�r�ks�gi Helysz�neinek list�j�n m�lt� hely�t viszont elnyerte nem mindennapi, szecesszi�s st�lust k�vet� k�llem�vel. A helysz�nlist�ra 2005-ben ker�lt fel.

A Casa Batll� tet�zete val�ban olyan, mint rgy s�rk�ny teste...

Vide� r�la:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s