Lakplet, mely mlytengeri ihletds tjn kszlt: Casa Batll
A Casa Batll plett Barcelona egyik, az 1900-as vek elejn elitnek szmt utcjban, a Passeig de Grcin kezdtk el pteni a kzposztly-bli Batll-csaldnak, akinek csaldfje, Josep Batll lakpletet vsrolt elbbi utcban. A lelakott plet feljtsval a Casa Mil ptszmestert, Antoni Gaudt krte fel 1904-ben, aki e krshez hven hozz is ltott a tervek elksztshez. Gaud ez esetben az eredeti ptmny meghagysval alkotott, de mgis jat, hiszen tervei kztt szerepelt itt tervei kztt szerepelt a termszetkzelisg megjelentse, mghozz oly mdon, hogy ltala az egsz plet klleme egyfajta hll pikkelyes testre hasonltson. Ebbl a szokatlan, mr-mr klnc design-paramterbl kifolylag kapta helyi elnevezst, mely ugyebr a Csontok Hza lett.
elnevezst nemcsak kls, hanem bels kialaktsa okn is helyn valnak vehetjk, hiszen – a Casa Mil-hoz hasonlatosan – ez a lakstmb is egyenetlen falkialaktsrl hres; ugyanis jformn itt sem tallunk egyetlen egyenes falszakaszt sem, hiszen minden egyes rsze valamely irnyban csavarodik. Emellett falait az udvar fell mozaiklapok fedik, melyek a fels emeletnl srga sznben kezddnek, vgl az als szinten zldeskk tmenetben vgzdnek. Ugyanez a kialakts igaz a tetszerkezet, a szellznylsok s a kmnyfk esetben is, hiszen elbbieket vegmozaikokkal, utbbit vegmzzal vont kermialapokkal kestette. A kermialapok, csempk s vegmozaikok elhelyezse sajtos, pikkelyszer elrendezst mutat, amivel Gaud azt kvnta elrni, hogy alkotsa mind jobb hasonlsgot mutasson egy hll, leginkbb srkny, vagy dinoszaurusz testvel, s emellett a csempk szerepe fontos a falazat szempontjbl, hiszen csempemozaikjai az udvar fll berkez fny egyenletes eloszlsrt s a fnyvisszavers tkletestsrt felelnek. Ablakainak s nylszrinak mintzatt, st mg az egyes falakrl visszakszn arannyal festett absztrakt formkat is a termszet ihlette, hiszen az ablakvegeken lthat mintk csigahz-formra, a falfests pedig kgybrre emlkeztet bennnket.
A Casa Batll rdekessge imntieken fell mg abban is megnyilvnul ez volt Gaud egyetlen olyan remekmve, melyet a barcelonai vrosvezets „az v plete” djra jellt 1906-ban, azonban a djat vgl ms ptsznek tltk oda. Vgszkpp az termszetesen hozzadand a trtnethez, hogy habr a legjobb plet djt nem is, de az UNESCO Kulturlis Vilgrksgi Helyszneinek listjn mlt helyt viszont elnyerte nem mindennapi, szecesszis stlust kvet kllemvel. A helysznlistra 2005-ben kerlt fel.
A Casa Batll tetzete valban olyan, mint rgy srkny teste...