Az eml�km� t�rt�nete 1882-ban kezd�dik, amikor is nemzetk�zi szint� versenyp�ly�zatot hirdettek meg egy az 1878-ban elhunyt II. Victor Em�nuel kir�ly eml�k�re �p�tend� eml�km� fel�p�t�s�re. A p�ly�zat nyertese az olasz sz�rmaz�s� Giuseppe Sacconi lett, kinek tervei alapj�n �p�lt fel v�g�l a ma is l�that� eml�km� 1885-1935 k�z�tt.
Az it�liaiak �ltal Vittorian�k�nt ismert, �m g�nynevein, colgate-mosoly-illetve esk�v�i tortak�nt cs�folt, s a h�t r�mai domb egyik�nek, a Capitolinusnak az �szaki lejt�j�nek t�v�ben, a F�rum Romanum k�zel�ben, mintegy 18000 m2-es alapter�leten magasod�, neoklasszicista �s modern, eklektikus st�lusjegyeket mag�n visel� monument�lis �p�tm�ny, melynek k�l�nlegess�g�t az adja, hogy Sacconi az �p�tkez�sek k�zepette v�ltoztatta meg eredeti terveit, kieg�sz�tve azokat a Haza Olt�ra nevezet� egys�ggel. A 135 m sz�les, 70 m hossz� �s mintegy 81 m-es magass�gba t�r� eml�km� teljes terjedelm�ben a k�vek feh�raranyak�nt is emlegetett carrarai feh�r m�rv�nyb�l k�sz�lt mesterm�, melynek egyik f� t�meg�t korinthoszi fejezetekkel �s acanthus levelekkel d�sz�tett, egyenk�nt 72 hossz� �s 16 m magas oszlopokb�l ki�p�tett oszlopcsarnoka adja, melyek �rk�dsora felett a II. Victor Em�nuel �ltal egyes�tett 16 olasz r�gi�ra utal� jelent�st hordoz� szoborcsoportok �s az �kori r�mai mitol�gia gy�zelem-istenn�j�nek Victori�nak nagyalak� szobrai l�that�k.
Oszlopai mellett azonban fontos r�sz�t k�pezik m�g az itt fellelhet� egy�b m�alkot�sok is, melyek k�z�l kihangs�lyozand� a K�t Tenger Sz�k�k�tja, A Haza Olt�ra, illetve a II. Victor Em�nuelt �br�zol� lovas szobor. Ez ut�bbir�l azt tudni �rdemes, hogy a Vittoriano k�zponti r�sz�n magasodik, s szobr�szmestere bronzb�l h�vta �letre m�v�t. A hatalmas bronzszobor teljes magass�ga – az alapjak�nt szolg�l� m�rv�nytalapzatot is belesz�m�tva – k�zel 25 m, s�lya pedig 50 tonna, s nem mellesleg ez az egyetlen olyan szoboregys�g az eg�sz fel�p�tm�nyen bel�l, melynek nincs szimbolikus jelent�se. Vele ellent�tben az els�k�nt eml�tett, s a f� l�pcs�sor k�t oldal�n elhelyezett, K�t Tenger Sz�k�k�tja m�r er�s szimbolik�t hordoz mag�ban, hiszen a tematika al� tartoz� koncepci� egy-egy hidraulikus v�z-�jra hasznos�t� rendszerrel ell�tott kutat foglal mag�ban, melyek k�z�l a bal oldali az Adriai-, a jobb k�z fel�li pedig a Tirr�n-tengert jelk�pezi.

Az Eml�km� fel�p�tm�nye

Vide� r�la

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s