Higgy�tek el, nem t�lzok, ha azt mondom k�vetkez� m�v�szett�rt�neti sz�sszenet�nk f�szerepl�j�r�l, hogy Vatik�n �kk�ve, hiszen belsej�t tekintve val�ban olyan, mint egy nagyobb �kszerdoboz. Az egyszer� kialak�t�s� egyh�zi �p�let a Szent P�ter t�ren magasodik a Bazilika t�szomsz�ds�g�ban, azonban k�llem�t tekintve nem lehet r�la el�bbi meg�llap�t�st megtenni. A Sixtus K�pona �p�t�st�rt�nete a k�z�pkorba, eg�sz pontosan 1473- 81 k�z� dat�land�, s �p�t�sze az olasz sz�rmaz�s� Giovanni de D'olci. Az �p�let elnevez�se az �p�ttet� IV. Sixtus p�pa nev�b�l ered, s ebb�l kik�vetkeztetve a n�hai p�pa saj�t c�lra emeltette. A K�polna legh�resebb egys�ge az 1508-12 k�z�tt k�sz�lt mennyezetfresk�ja, melyet a h�res fest�m�v�sz Michelangelo k�sz�tett. A mennyezet saj�toss�ga abban rejlik, hogy eredetileg csak dongaboltozat fedte, �s a k�z�pkorban a jelenleg l�that� ablakok egy�ltal�n nem szerepeltek tervein. Ugyancsak ide kapcsolv�n eredeti koncepci�ja szerint k�k h�tt�ren aranycsillagok bor�tott�k, amelyeket v�g�l a fest� fedett el az eg�sz mennyezetet elfed� s bibliai jeleneteket �br�zol� m�v�vel. A fresk� terjedelme �sszesen 540 n�gyzetm�ter, s az �ltala �br�zolt r�szletek a k�vetkez�ket rejtik.

• M�zes �t k�nyve,
• prof�t�k �s szibill�k,
• az ignudi,
• a medalionok,
• Krisztus �sei,
• egy�b jelenetek (D�vid �s G�li�t, Judit �s Holofern�sz)

V�gsz�k�pp fontos m�g kiemeln�nk a k�polna m�reteit is, hiszen hossza 40,9, sz�less�ge 13,4, mennyezet�nek magass�ga pedig 20,7 m�ter. �rdekess�g a k�polna kapcs�n, hogy a p�pav�laszt� konkl�v� e falak k�z�tt �l �ssze tan�cskozni p�pav�laszt�s eset�n, �s amint neve is mondja a test�letnek, magukra z�rj�k az �p�let ajtaj�t.  (Innen ered a konkl�v� latin neve is, a Cum Clave, azaz kulcsra z�rni.)

A k�polna vil�gh�r� fresk�ja (balra) �s konkl�v�ra �rkez� b�borosok (jobbra)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s