Velence v�rosa, ha mondani lehet ilyet, szinte roskad a neves �p�letek alatt, hiszen sz�mos h�res fel�p�tm�nnyel tal�lkozhat itt az ember, ha egyszer eljut a csod�s v�rosba. Ezek egyik az 1588-91 k�z�tt �p�lt Rialto h�d, melynek �p�t�s�t azut�n hat�rozta el a k�z�pkori v�rosvezet�s, hogy a hely�n �llott ponton h�d megrong�l�d�s k�vetkezt�ben �sszeomlott. Az el�j�r�ban lesz�gezend� kapcs�n, hogy a ma is �ll� h�d hely�n a Ponton h�d el�tt is �llt egy �tkel�hely a Grande Canal felett, azonban ez az egyre n�vekv� v�rosi gazdas�got nem tudta megfelel�en kiszolg�lni, �gy el�z�leg eml�tett h�d meg�p�t�se v�lt sz�ks�ges� a csatorna �szaki r�sz�n. K�l�nlegess�ge abban rejlett, hogy mozgathat� k�zb�ls� r�sszel rendelkezett, melyet nagyobb haj�k �thalad�sa eset�n fel lehetett nyitni. (Ide kapcsolv�n �rdekess�gk�pp az megjegyzend�, hogy a londoni Tower Bridge is hasonl� elven m�k�dik, ha b�r igaz, nem emberi er�, hanem g�pi vez�rl�s� rendszer nyitja �s csukja k�z�ps� �tszakasz�t.) Ez a h�d 1444-ig �llt fent mindaddig, m�g a sorozatos terhel�s hat�s�ra �ssze nem omlott. A v�rosvezet�s annak ellen�re, hogy 1444-t�l nem volt az �szaki Grande-ponton �tkel�, mely kiszolg�lta volna a Rialto-piac forgalm�t, csak 1503-ban hat�rozta el egy �j, strapab�r�, k�b�l �csolt h�d kivitelez�s�t, melyre az �vsz�zad k�zep�t�l kezdve sz�mos �p�t�sz ny�jtott be terveket. V�g�l a nyertes p�ly�zat tulajdonosa Antonio da Ponte lett, kinek tervei alapj�n fel�p�lt a h�dszerkezet. Annak, hogy a velencei d�zse csak Ponte munk�j�t engedte �t az �gynevezett rost�n, az oka az volt, hogy az �p�t�szek t�bbs�ge a klasszikus, t�bb�ves megk�zel�t�st szorgalmazta, ez�rt mindegyik�k terve a s�llyeszt�ben k�t�tt ki.  A  Rialto h�d alapj�t 12 ezer fac�l�p adja, melyekre isztriai k� �s m�rv�ny felhaszn�l�s�val �p�tett�k fel szerkezet�t. Konstrukci�j�ban hasonl� el�dj�hez, hiszen egy�ves megold�ssal k�sz�lt, viszont m�gis elt�r t�le.Ezt az adja, hogy a h�df�kn�l egy-egy ferde r�mpa helyezkedik el l�pcs�sorral, a h�d mindk�t v�zfel�li oldal�n a balusztr�dos korl�ttal hat�rolt j�rda m�g�tt egy-egy eleg�ns, fedett �zletsor h�z�dik, amelyek egy k�zponti fedetlen gyalog �tj�r�t fognak k�zre. A h�d legmagasabb pontj�n k�tf�le �ves kapu ny�lik a sz�ls� j�rd�khoz, melyeket szentek szobrai �s m�v�szi domborm�vek d�sz�tenek. Emellett fontos kihangs�lyoznunk egyetlen a k�z�ps� r�sz�n kialak�tott �v pill�rj�t is, hiszen ennek legnagyobb t�maszk�ze 28, magass�ga 8 m�ter. A h�d kapcs�n m�g �rdemes eml�t�st tenn�nk egy�b param�tereir�l is, ugyanis sz�less�ge 22,1, hossz�s�ga 48, magass�ga pedig 7,2 m�ter.

Rialto h�d, el�ter�ben gondol�kkal

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s