Archeol�giai kutat�sok bizonys�gt�tele szerint m�r a k�z�pkorban is �llt D�ny k�zpontj�ban egy kisebb, f�b�l �csolt templom, viszont sajn�latos m�don ezen �p�letr�l vajmi kev�s adat maradt fent sz�munkra. Ez a helyrajzilag beazonos�thatatlan �p�let a h�dolts�g kor�ban alapjaiig elpusztult, s emiatt �j istenh�za l�tes�t�s�re volt sz�ks�g. Ebb�l az elgondol�sb�l kiindulva �p�lt k�polna a mai K�lv�ria-domb tetej�re Menyh�rt Gy�rgy kezdem�nyez�s�re 1712-ben.
E k�poln�t azonban az 1848-49. �vi forradalom �s szabads�gharc viszontags�gai teljesen f�ldig rombolt�k, mivel egyfel�l Jellasics csapatai kifosztott�k, m�sfel�l D�ny akkori lakoss�ga pedig nem igaz�n t�r�d�tt a fel�j�t�s�val. Kr�nik�k szerint ugyancsak a kora �jkorra tehet� kisebb, k� �s t�gla �p�t�s� templom�nak felh�z�sa is, melyet akkori birtokosa, Gr�f Stahrenberg Tam�s �p�ttetett 1725-ben. Ez a templom – ahogyan a jelenlegi is – Szent Jakab tisztelet�re lett felszentelve, s eg�szen a ma is az ugyanezen a dombon magasod� templom XX. sz�zadi fel�p�t�s�ig itt �llt, m�gnem az id�k vasfoga meg nem mutatkozott rajta, s falazata a rossz statikai kivitelez�snek k�sz�nhet�en megrogyott, tornya pedig leomlott.
A mai, egyhaj�s, keletelt elrendez�s�, soksz�g- eg�sz pontosan 5-sz�g - z�r�d�s� szent�llyel ell�tott, neog�tikus st�lus� r�mai katolikus templom 1908-1909 k�z�tt �p�lt, melynek k�lts�gei 100 ezer koron�t em�sztettek fel D�ny k�zs�g b�dzs�j�b�l. Az �p�letet az I. �s II. vil�gh�bor� egyar�nt megviselte, hiszen a torny�ban lak� harangokat katonai c�lokra mind eltulajdon�tott�k. Leg�rt�kesebb berendez�si t�rgyai k�z�tt kiemelend� Anjou-liliomokkal rakott, m�vesre faragott neog�tikus olt�ra �s a Fadrusz J�nos-f�le bronzkorpusz felnagy�tott, f�b�l k�sz�lt v�ltozata, melyet �zv. P�sztor J�nosn� aj�nd�kozott a templomnak 1966-ban.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s