A K�lni Szent P�ter �s M�ria D�m, vagy h�tk�znapi nev�n csak egyszer�en K�lni D�m, n�met�l K�lner Dom, el�dje 873-ban lett felszentelve, azonban, hogy a mait a hely�re �p�thess�k, el akart�k bontani. Az elbont�shoz ennek egy r�sz�n fel�get�st akartak alkalmazni, azonban mikor elkezdt�k v�ghez vinni a m�veletet, azzal szembes�ltek, hogy ezzel a m�dszerrel sajnos a teljes addig meg�p�lt �p�letegys�get is a f�lddel egyenl�v� tehetik. �pp ez�rt, �s annak ok�n, hogy a korabeli n�p sz�m�ra mis�ket lehessen tartani, e r�szegys�g fokozatos b�v�t�s�be kezdtek, aminek k�sz�nhet�en p�ld�nak ok��rt d�li tornya 1410-re el�rte a m�sodik emeletet. Az �p�tkez�s id�tartama az�rt tol�dott ki, mert a k�lniek el�zt�k az akkori �rseket, s �ltala berekeztett�k a m�veletet. Ebb�l fakad az a t�nyez�je is, hogy k�rus�t csak 1322-ben siker�lt felszentelni. Ennek vonal�n haladva tov�bbi fontos t�nyk�nt k�zlend� az is, hogy a kincst�r 1520-ra elapadt, �gy im�nt eml�tett tornya t�bb mint 300 �vig befejezetlen�l maradt. Az �p�tkez�sek v�g�l 300 �v m�lt�n az 1800-as �vekben folytat�dtak, aminek k�zzel foghat� k�vetkezm�nye az lett, hogy 1880-ra teljesen elk�sz�lhetett a monument�lis m�retekkel meg�ldott �p�let.  A K�lni D�m m�retei leny�g�z�k:

• magass�ga: 157 m�ter
• hossza: 144,88 m�ter
• sz�less�ge: 86,25 m�ter
• kereszthaj�j�nak homlokzati sz�less�ge:  39,95 m 
• f�haj�j�nak bels� sz�less�ge 45,19 m
• nyugati homlokzat�nak sz�less�ge 61,54 m
• �szaki torny�nak magass�ga 157,38 m 
• d�li torny�nak magass�ga  157,31 m,
• l�pcs�inek sz�ma a torony tetej�ig: 509 db
• kereszthaj�j�nak homlokzati magass�ga: 69,50 m 
• k�z�phaj�j�nak belmagass�ga 43,35 m�ter
• oldalhaj�j�nak belmagass�ga: 19,80 m�ter

E param�terek mellett arr�l sem szabad megfeledkezn�nk, hogy �sszesen kett� darab orgon�val b�szk�lkedik, s egy 1998-as adatalapj�n k�zel n�gyezer s�pot sz�ml�l. Orgon�inak k�l�nlegess�ge abban rejlik, hogy mindkett� egyazonj�tsz� asztalr�l m�k�dtethet�, S a j�tsz�asztalregisztereinek sz�ma 55, mivel fanf�rregiszterrel is rendelkezik, viszont ez ut�bbiakat csak �nnepekkor sz�laltatj�k meg. M�v�szett�rt�neti �sszefoglal�nk v�g�n fontos m�g kiemeln�nk harangjait is, melyeknek sz�ma 12, s k�z�l�k az els�t, ami ugyeb�r a 3,4 tonn�s H�romkir�lyok harangja, 1418-ban �nt�tt�k �s 1437-ben szentelt�k fel. 1880-ban �jra kellett �nteni. Azonban akad k�t olyan harang is, eg�szen konkr�tan a 10 tonn�s Preciosa �s a 4,3 tonn�s Speciosa, amelyek az 1448-as felavat�suk �ta hely�k�n maradtak. A legnagyobb a 24 tonn�s Szent P�ter-harang, melyet 1922-ben �nt�ttek, s emellett hozz� kapcsol�d�an v�gsz�k�nt megjegyzend�, hogy jelen ismereteink szerint � a vil�g legnagyobb, szabadon leng� harangja.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s