A R�mai Katolikus Egyh�z k�zponti �p�let�nek, �s egyben gy�ngyszem�nek sz�m�t� Szent P�ter-bazilik�t 120 esztend� leforg�sa alatt �p�tett�k a mind�ssze 0,43 km² kiterjed�s� Vatik�n �llam k�zep�re. Hatalmas belterjedelm�vel a vil�g egyik legnagyobb temploma, mely 60 000 f� befogad�s�ra alkalmas, Basilica minor c�mmel rendelkez� �p�let. Alaprajza latin kereszt, a bazilika pedig h�romhaj�s, dongaboltozattal befedett, apszisos, kereszthaj�s �p�tm�ny. F�haj�j�t t�z korinthoszi oszlop v�lasztja el a mell�khaj�kt�l, melyek k�zl az apszis fel� es� n�gy hatalmas oszlop tartja a kupol�t. Dongaboltozatos ter�t aranyelemekkel fedt�k be VI. Pius p�pa k�r�s�re. A r�gi templom alacsonyan fekv�, f�lk�r�ves, korl�ttal v�dett f�lk�j�ben Szent P�ter apostol s�rja tal�lhat�. A f�olt�r a s�rhely f�l�tt tal�lhat�, �m az olt�r el�tt kiz�r�lag p�pa tarthat szentmis�t.Az olt�r f�l� bronzb�l k�sz�lt baldachin magasodik, Bernini alkot�sa. Az apszis legkiemelked�bb m�alkot�sa Szent P�ter katedr�ja, szint�n Bernini zseni�lis �s �sszet�veszthetetlen remekm�ve. A bazilik�ban sz�mos olt�rt �s s�reml�ket �ll�tottak fel, az olt�rk�pek t�lnyom� t�bbs�ge v�szonra festett k�pek alapj�n k�sz�lt mozaik. A bazilika el�csarnok�t Carlo Maderno tervezte, mely 71 m�ter hossz�, 13,5 m�ter sz�les �s 20 m�ter magas, ahonnan a bels� t�rbe 5 ajt� vezet.

A bazilika, el�ter�ben a Szent P�ter-t�rrel

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s