A Vaszilij Blazsennij-vagy m�sik nev�n, Boldog Vazul-sz�kesegyh�z, illetve ahogyan az oroszok saj�t nyelv�k�n nevezik: Храм Василия Блаженного, a maga kilenc k�l�nb�z� sz�n� �s m�ret� hagymakupol�s torny�val Moszkva legikonikusabb �p�leteinek egyik�t k�pviseli.
A csod�latos templom �p�t�st�rt�net��rt a kora �jkorba, azon bel�l is 1555-ig kell visszany�lnunk t�rt�nelmileg, hiszen ebben az id�ben kezdt�k el �p�teni IV. Iv�n, orosz c�r parancs�ra, miut�n az uralkod� sorra aratta gy�zelmeit az Asztrah�ni K�ns�g felett.
A hagyom�ny szerint Iv�n k�t �p�t�szmestert, n�v szerint: Ivan Jakovlevics Burm�t �s Postnik Jakovlevet k�rte fel a mesterm� kivitelez�s�re, viszont ennek ellentmond� t�nyk�nt val�j�ban nem ismert a sz�kesegyh�z �p�t�szmester�nek neve, kil�te. Ugyancsak legend�ris �rt�k� az a mendemonda, miszerint elk�sz�lt�t k�vet�en a c�r, hogy m�g v�letlen�l se tudjon m�s orsz�gban hasonl�t �p�teni, megvak�ttatta a f��p�t�szt, viszont erre vonatkoz�an szint�n nem tal�ltak semmif�le bizony�t�kot a kutat�k. A templomot meg�p�t�s�t k�vet�en sz�mos t�zv�sz is s�jtotta, melyek k�z�l a legut�bbi eset ut�n teljes restaur�l�snak vetett�k al� �p�let�t. Azonban, mint tudni illik, az id� vasfoga csakhamar kikezdte az �jj��p�lt komplexumot, aminek eredm�nyek�pp tet�zet�nek anyaga jelent�s roml�snak indult, ez�rt II. Mikl�s c�r a n�p adom�nyaib�l jav�ttatta ki az ekkor m�r teraszos oldalfalakkal megtoldott �p�tm�ny tet�cserepeit. Maga, a sz�kesegyh�z egy �n. labirintus-szer� bels� kialak�t�ssal meg�ldott, aszimmetrikus elrendez�s� �p�let, melynek l�trehoz�sakor arra t�rekedtek, hogy 8 kisebb hagymasisakos templomot egy k�zponti torony k�r� rendezz�k el. K�zponti tornya egy�bk�nt a legmagasabb a 9 k�z�l, ugyanis magass�ga 57 m. Nev�t, ami a Boldog Vazul-sz�kesegyh�z, a 16. sz�zadban ragasztott�k r�, miut�n altemplom�ban helyezt�k �r�k nyugalomra az oroszok kedvelt bolondj�t, Vazult, aki nem volt rest kinyilv�n�tani nemtetsz�s�t, ha szembe kellett sz�llnia IV. Iv�nnal.
A ma ismert �p�let azonban nemcsak m�v�szett�rt�netileg, hanem bizony vil�g�r�ks�gi tekintetben is eml�t�sre m�lt�, hiszen az UNESCO Kultur�lis Vil�g�r�ks�gi helysz�nn� nyilv�n�totta t�rt�nelmi �rt�ket k�pvisel� mivolta miatt. A list�ra t�rt�n� felv�tel�re 1980-ban ker�lt sor.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s